Nem a megújuló energiaforrásokra kell hangsúlyt fektetni ha a villany árának leszorítása a cél, mondta Bakács István, az E.On Hungária Rt. igazgatósági tagja. Vélekedése szerint hosszú távon a megoldás a korszerűtlen erőműpark fejlesztésében rejlik. Szerinte az alternatív energiaforrások térnyerésével már jövőre teljesül Magyarország EU felé tett vállalása, amelyet "feleslegesen" nem kell túlteljesíteni. A szélerőműparkok építése különösen költséges, hisz egyenetlen termelésük miatt terjedésükkel párhuzamosan a villamosenergia-rendszer is korszerűsítésre szorul. Az atom-, illetve vízerőművekre alapozott országokban olcsóbb az áram.
Osztja Bakács véleményét az MVM Rt. vezérigazgatója is. A megújuló energiaforrásokat támogatni kell, ám vállalásokat csak az ország teherviselő képességének arányában és a szakmai racionalitások alapján szabad tenni. Ha a jelenleg beadott szélerőmű-létesítési engedélykérelmekből jövőre 300 megawattnyi üzembe áll, akkor a hazai szélviszonyok miatt ennek a 80 százalékát hagyományos, azaz szén- vagy szénhidrogén-tüzelésű erőműben tartalék formájában rendelkezésre kell állítani. Ha Ausztriához hasonlóan lennének jól szabályozható vízerőműveink, akkor ez nem lenne probléma.
A Megújuló Energia Ipari Társaság (MEIT) szerint a drága áramért nem a megújuló energiaforrások, hanem a rossz szabályozás és a szennyező szenes erőműveknek adott, tízmilliárdokban mérhető támogatások felelősek. Az árakra a környezetbarát villamosenergia-termelés minimális hatást gyakorol. Tavaly hatmilliárd volt, az idén nagyjából 14 milliárd forint lesz a megújulók kötelező támogatása. Ennek a rendszerhasználati díjba beépített költsége mindössze 28 fillér/kWh, melynek 95 százalékát három biomassza-erőmű kapja, a kicsi megújulós erőművek támogatása 1,4 fillér/kWh-nyi "terhet" jelent a fogyasztóknak, olvasható a Világgazdaságban.
