2019. november 14. 18:30
mfor.hu

A digitalizálódó gazdaság, a dolgok internetének térnyerése az üzleti folyamatokban azt eredményezi, hogy a cégek működésében egyre fontosabbá válnak a szoftverek, szenzorok és a munkaerő tudása. Csakhogy a banki finanszírozási modellek ezekkel még nem igazán tudnak mit kezdeni: hitelfelvételnél nem ismertethetők el fedezetként. Új finanszírozási modellt kezdeményez az állam, melynek egyik első lépése a KKV-stratégiáról szóló határozat. Ezt ismertette Szepesi Balázs az ITM Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a Privatbankár.hu Finanszírozás 2019 című konferenciáján.
 

Csakhogy a banki finanszírozási modellek ezekkel még nem igazán tudnak mit kezdeni: hitelfelvételnél nem ismertethetők el fedezetként. Új finanszírozási modellt kezdeményez az állam, melynek egyik első lépése a kkv-stratégiáról szóló határozat. Ezt ismertette Szepesi Balázs az ITM Gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára a Privatbankár.hu Finanszírozás 2019 című konferenciáján.

Egy hete jelent meg a közlönyben a kkv-stratégiáról szóló határozat, mellyel „egységes szakpolitikai keretbe” helyezi a kormány a kkv-k helyzetbe hozását, hiszen az jelenleg eléggé fragmentált – az adó a Pénzügyminisztériumhoz tartozik, az ágazati szabályozás az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, a polgári törvénykönyv az Igazságügyi Minisztériumhoz.

Legyen könnyebb vállalkozni

A stratégia kidolgozásába évekkel ezelőtt kezdett bele a szaktárca az OECD-del együttműködve, majd a hazai vállalkozói szervezetekkel folytatott konzultációkat. György László és Szepesi Balázs nem sajtónyilvános keretek között ült le eszmecserére vállalkozókkal országszerte, hogy megértsék, miket szeretnének látni az állam kkv-kra vonatkozó gazdaságpolitikájában.

A stratégia lényege, hogy „együttműködési platformot ad. Azt szeretnénk, ha mindenki azt érezné, hogy könnyebb vállalkozni. Hogy a kormánytisztviselők és vállalkozók bízzanak egymásban - bár tudom, hogy barátok sosem lesznek ebben a magyar világban” – fogalmazott Szepesi Balázs.

A gazdaságpolitika értékeket és érdekek mentén működik, ezeket össze kell hangolni, s előfordul, hogy ilyenkor a kicsik hangja könnyen elvész. Fontos, hogy ne csak a globális részvénypiac elvei szerint működő vállalkozások érdekeit jelenítsük meg” – hangsúlyozta Szepesi Balázs, aki szerint a kkv-k jelentősége több, mint hogy mekkora hányadát adják a GDP-nek (nagyjából a felét) és hogy hány állást teremtenek (a munkahelyek 70 százalékát), hiszen „a kkv-k lehetőséget adnak az embereknek, hogy kiteljesítsék magukat.” Az országos szintű konzultációi során a helyettes államtitkár látta, hogy milyen, amikor „egy város elitjében megtalálható egy pezsgő vállalkozói réteg.” A kkv-k felemelése elengedhetetlen ahhoz, hogy Európában a legélhetőbb helyek közé kerüljön Magyarország, vélekedett.

Növelni kell a termelékenységet

A helyettes államtitkár úgy látja, ma már „nem sci-fibe illő dolog, hogy a kkv-k kifehérítve, legálisan megélhetést tudnak nyújtani.” De hiába nőtt gyorsabban a kkv-k GDP-ből való részesedése, mint a gazdaság más szegmenseinél, és hiába ad magasabb hozzáadott értékre vetített exportot (a német szint kétszeresét; e téren csak Szlovákia előz meg minket a V4-országokban), a termelékenység továbbra is meglehetősen alacsony a kkv-szektorban.

Szepesi Balázs-Fotó: Bánkuti András Szepesi Balázs-Fotó: Bánkuti András

Ugyan vannak olyan cégek, melyek olyan színvonalat ütöttek meg, hogy a helyi leányvállalatot megkerülve, közvetlenül szállítanak be a német autógyártóknak, de ezek még a ritka kivételek közé tartoznak. A kormány célja növelni azon kkv-k számát, melyek eredményes szereplők tudnak lenni a nemzetközi munkamegosztásban.

A kormány is tisztán látja, hogy egyes szektorok szereplőinek éves szinten 10-20 százalékkal magasabb béreket kell nyújtaniuk, hogy versenyképesek tudjanak maradni és megtartsák a munkaerőt. Mivel az áraikba nem képesek beépíteni a költségnövekedést, azt nem tudják másképp kitermelni, mint a termelékenység javításával. Ennek kulcsa a digitalizáció: az integrált, adatközpontú folyamatok magasabb fokára kellene kapcsolni.

Állami kezességvállalás – akár fedezet nélkül

A mikrovállalkozásoknál gyakran hiányzik az üzleti terv, ezért nem tudják meggyőzni a bankot, hogy érdemes hitelezni nekik. „Egy vállalkozás minél inkább elkezd a digitalizálódás és az immateriális javak felé lépkedni, annál kevésbé tud fedezetet felajánlani a bank felé hitelkérelemnél. Ilyenkor a vállalkozás kérheti a banknál, hogy Garantiqa kezességvállalás mellett fedezet nélkül is hitelhez juthasson. Ez a fő termékünk” – mondta Dr. Schulteisz Győző, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ügyfélkapcsolati és termékfejlesztési igazgatója.

Az állami és kereskedelmi bankok által 27 éve alapított Garantiqa 2018 végén 707,2 milliárd forintos kezességvállalási állományt kezelt, mely 2020-ban 870 milliárdra nő. „Az összes bankkal kapcsolatban állunk. Ha egy vállalkozás nem tudja fizetni a banknak a hitelt, amire kezességet vállaltunk, a Garantiqa tesz ezt meg helyette, mert az állam 85 százalékban viszontgaranciát vállal” – magyarázta Schulteisz.

A kezességet persze nem adják ingyen, minden pénzintézetnek ki kell termelnie a működési költségeit és a profitját, de dinamikus növekedésben van a bank, célja a

„tervezési időszak végéig” a 2016 végi portfólió megduplázása. Stratégiai cél továbbá a hosszabb lejáratú ügyletekhez kapcsolódó kezességvállalások arányának növelése is.

„Jelentős már az uniós támogatás is, ami színesíti a termékpalettát, habár a következő EU-s ciklusban a vissza nem térítendő támogatások vissza fognak szorulni, ezért a banki hitelek előtérbe kerülnek majd. A beruházási hiteleket például most akciós díjjal kínáljuk” – tette hozzá Schulteisz. A mesterséges intelligenciának köszönhetően már egy napon vagy akár egy órán belül is garanciához juthatnak a KKV-k.

Felnőttképzés állami pénzből

Az új kihívások az üzleti modellek teljes átalakítását kívánják, véli az államtitkár. „A felnőttképzésben eléggé hátul kullog Magyarország. Szeretnénk, ha a kkv-k számára is egyszerűen lennének elérhetőek az állami források, hogy el tudják küldeni a munkatársaikat akár egy-két napra továbbképzésre. A vállalkozóknak be kell építeni a tudatába, hogy a HR nem humbug. Stimulálni és tovább képezni a munkaerőt”, különösen a mai munkaerőhiányos helyzetben, ahol a cégek versenyeznek a munkavállalókért.

Magyar cégöröklések - támogatással

A generációváltás is aktuális probléma. A kormánynak határozott célja, hogy magyar kézben tartsa a generációváltáshoz érkező cégeket, s a versenyképes vállalkozások ne feltétlenül olvadjanak be multinacionális társaságokba.

A kkv-s vállalkozók fele tíz év múlva 65 év felett lesz, és ennyi idő múlva múlva sokkal nagyobb termelékenységgel kell működniük. Akkor már fiatalabb vállalkozók fogják e cégeket birtokolni és vezetni. „A stratégia célja az, hogy a kkv-k tulajdonosai céljaiknak megfelelően és feltételekkel tudják eladni üzletrészeiket. Az állam a generációváltásba nem szólhat bele, mert az öröklés meglehetősen intim ügy. De azt segíthetjük, hogy források álljanak rendelkezésre az új generáció tagjai számára, akik nem rendelkeznek a szükséges tőkével ahhoz, hogy zsebből megvegyék a céget vagy üzletrészt. Ki kell alakítani ehhez a finanszírozási eszközöket. Ezzel kapcsolatban hamarosan bejelentést fogunk tenni" - mondta a politikus.

 

Szenzor, te drága!

A pénzintézetek szempontjából még mindig, EU-s összehasonlításban is magas a kkv-k visszautasítási rátája. Az új típusú, digitalizált termelési folyamatokra átálló cégeknél pedig azzal a problémával szembesülnek, hogy az igények és a rendelkezésre álló lehetőségek nem találkoznak, hiszen mint ahogy Szepesi Balázs fogalmazott: „a szenzorra nem lehet jelzáloghitelt felvenni. Be kell látni, hogy a finom szoftverrel működő szenzor nem esztergagép. Vagyis meg kell változtatni a finanszírozást.” Az állam ebben is szerepet kíván majd játszani, így várhatóan átalakítások jöhetnek majd a kínált konstrukciókban.

Vállalkozóbarát közigazgatás

A stratégia további alappillérei közé tartozik az a célkitűzés, hogy „az állami intézmények tanuljanak meg vállalkozóul”, vagyis csökkenjenek az adminisztrációs terhek, és az ügyintézés csak annyira legyen bonyolult, mint amilyen a lakosság ügyintézése. Szepesi Balázs elismerte, hogy ehhez még számottevő fejlesztésekre van szükség.

Elmondása szerint a szaktárca „rengeteg energiát” fektet abba, hogy végrehajtási rendszert is rendelt a stratégia mellé: tizenöt zászlóshajó projekt indul, ezek közé tartozik például a modern mintaüzem program vagy az állam azon képessége, hogy a vállalkozások adóbevallásait el tudja készíteni. „Az intézkedési tervet évente megújítjuk”, és ha olyan finanszírozási igény merül fel, ami nem illeszkedik e keretrendszerbe, „lesz lehetőség a stratégia átalakítására” – tette hozzá.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek december legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. A K&H Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 53 332 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.