Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, miközben a szélenergia kiaknázatlanul maradt. A projekt a hazai beépített szélkapacitást közel a háromszorosára növeli – írja közleményében a Green Energy Investhor.
A Kisalföldön, Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg a beruházás, 499 MW-al növelve a hazai szélkapacitást. Az évente várható termelés 1200 GWh, vagyis az erőmű 10 napon keresztül képes lenne ellátni az egész ország villamosenergia-igényét.
„A vadosfai szélerőműpark mérföldkő a hazai megújulóenergia-termelésben. Olyan léptékű fejlesztést valósítunk meg, amely hosszú idő után ismét érdemi növekedést hoz a magyar szélenergia-szektorban”
– mondta Ritter Antal, a Green Energy Investhor vezérigazgatója.
Fotó: Depositphotos.com
A beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. A projekt előkészítése azonban már hosszabb ideje zajlik: januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen továbbá megkezdődtek a régészeti mintafeltárások.
A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe.
A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva.
A GEI a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordít a térség természeti értékeinek megóvására. A területen egy éven át tartó, folyamatos élővilág-megfigyelés zajlott, madár- és denevérmonitoringgal, terepi adatgyűjtéssel és szezonális vizsgálatokkal. Ennek eredményei alapján készülnek el a környezetvédelmi hatástanulmányok és a szükséges intézkedési tervek független környezetvédelmi és hatósági szakértők bevonásával.
A magyarországi tiszta energiáról, különösen a szélenergia eddigi elhanyagolásáról a Tisza Párt is megemlékezik programjában, ahol arról írnak, hogy „eltöröljük az új szélerőművek telepítését akadályozó, felesleges korlátozásokat.” A programról bővebben ebben a cikkben számoltunk be:
