Eddig két állami nagyvállalat stratégiáját tudta megtárgyalni a kormány, holott a maguknak szabott határidő már két ízben is lejárt. A tavaly nyáron elkezdett munka a végéhez közeledik.
Bártfai-Mager Andrea kapta a nemes feladatot 2016 nyarán Orbán Viktortól, hogy rázza gatyába az állam tulajdonában lévő pénzügyi szolgáltató cégeket. Ezek addig a Miniszterelnökséghez tartoztak, Németh Lászlóné államtitkári gondnoksága alá, de a volt fejlesztési miniszter nyugdíjba vonulását előkészítve lemondott posztjáról.
Bártfai-Mager Andrea
A munkáját Bártfai-Mager Andrea vette át, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának volt a tagja. Kinevezését azzal magyarázta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a szakembernek komoly pénzügyes tapasztalatai vannak.
Lázár csatát veszt
A feladathoz illően nem sokkal később kormánybiztosi kinevezést kapott Bártfai-Mager, egyben arról is döntött a kormány, hogy ez a céges portfolió jobb helyen lesz a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM), mint a Miniszterelnökségen. Ezt akkor sokan Lázár csatavesztésének tudták be, hiszen közismert volt, hogy energetikai ügyekben a Miniszterelnökség és az NFM harcol egymással.
Utóbbi a Magyar Villamos Művek köré csoportosult energetikai lobbit képviselte, míg Lázár hivatala az új ágazati szolgáltatást kiépítő szakembereknek és koncepciójuknak biztosított hátteret. Így, Lázár támogatásával jött létre az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) hálózata, ahová becsatornázták a lakossági ellátást: a fogyasztók az ENKSZ-szel kerültek közvetlen kapcsolatba a tarifák rendezésekor. Az ügyfélszolgálatnál persze szerteágazóbb, rendszerszintű feladatai vannak a cégnek, de abból a lakosság közvetlenül keveset érzékel.
A valódi tét ezermilliárdos
A valódi tét azonban a több ezermilliárdos nemzeti energiahálózat kontrollja, amire mindkét két tárca igényt tartott. Miután a kormánybiztost - és vele együtt az energetikai portfoliót - átirányították az NFM-be, ez a kérdés eldőlni látszott. Csakhogy Bártfai-Mager Andrea túl fontos szereplője lett a kormánynak, ezért munkája elvégzéséről nem csak Seszták Miklós fejlesztési miniszternek kell riportolnia, hanem Orbán Viktornak is. Sőt, leginkább a kormányfőhöz van bekötve a kormánybiztos, forrásaink szerint.
S most nézzük, milyen állami vagyonelemekről van szó. A kormánybiztoshoz tartozik a Magyar Fejlesztési Bank, a takarékszövetkezeti integráció, a Magyar Posta, a már említett ENKSZ, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Nem kispályás cégekről van szó, működésük meghatározó a magyar gazdaságban. A kormány ezért úgy döntött még a nyáron, hogy ideje ráncfelvarráson átesniük, s egy új stratégia szerint folytatniuk a tevékenységüket. No, erre kapott megbízást Bártfai-Mager Andrea.
Határidők jöttek-mentek
A határidő elég szűkös volt, első körben szeptembert jelölték ki, de, mint arra számítani lehetett, ezt nem tudta tartani a kormánybiztos. Volt olyan feladat, amivel jól haladt, máshol viszont nem sikerült tartani az ütemtervet. A második határidő december közepe volt, de a kormány részéről ekkor sem érkeztek győzelmi jelentések a munka elvégzéséről. A kormánybiztosság akkor azt nyilakozta, hogy elkészültek a stratégiák, de ahhoz, hogy a kormány elé kerüljenek, még kisebb simításokat kell végrehajtani rajtuk.
Most, három hónappal a legutóbbi határidő lejárta után megkerestük a postaügyekért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztosságot, hogy mi a helyzet az állami vállalatok jövőképének felrajzolásával.
Azt a választ kaptuk, hogy a Magyar Fejlesztési Bank, valamint a takarékszövetkezeti integráció esetében elkészültek a stratégiák, azokat a kormány megtárgyalta. A többi stratégiai javaslat pedig közigazgatási egyeztetésen van.
Vagyis innentől csak a kormányon múlik, mikor kapják meg az új irányvonalakat tartalmazó stratégiát az érintett vállalatok.
Ami a tartalmi részt illeti, erről azt mondták portálunknak a kormánybiztosságon, hogy a már elfogadott stratégiákhoz kapcsolódó, kihirdetett kormányhatározatokban rögzítették azokat a célokat és feladatokat, melyeket az egyes területeknek a kormány szándékaival összhangban kell megvalósítaniuk. A változtatásokkal járó esetleges személyi kérdésekről, munkakörök megváltozásáról, fizetések alakulásáról pedig a cégek üzleti tervei adnak eligazítást - közölte nem túl informatívan az mfor-ral a kormánybiztosság.
Az MFB hosszú távú működési stratégiájáról pár napja számolt be Bártfai-Mager Andrea. A középpontban a befruházások ösztönzése, a vállalkozások fejlődésének, hitelezhetőségének elősegítése, valamint a nemzetgazdasági jelentőségű programok támogatása áll. A lényeget tekintve, aktív gazdaságfejlesztési tevékenységet vár el a kormány a banktól, hogy minél több cég legyen képes hitelhez, tőkéhez jutni. Az értékesítési csatornákat is hatékonyabban kell kihasználniuk. Itt a hangsúly azon van, hogy a nem szakosított hitelintézetekkel kell közös megoldásokat kidolgozniuk.
Posta, ENKSZ, ezekkel mi lesz?
A takarékszövetkezeti stratégia korábban, még tavaly ősszel elkészült. Az irány itt az, hogy az állam egyre inkább csökkenti részvételét a takszövök világában. A kisebb településeken a postai szolgáltatások beépítését tűzték ki célul, ugyanakkor törekedniük kell arra, hogy az önkormányzati számlavezetés lehetőségét meg tudják tartani. Ami abból a szempontból érdekes elvárás, hogy közben az Államkincstár felé próbálja a kormány terelni a települések számláit, mert úgy könnyebben tudja koordinálni a pénzügyi folyamatokat a helyhatóságoknál.
Amire még várnunk kell, az a posta, illetve a közműszolgáltató jövőjének meghatározása. Mindkettő izgalmas kérdéseket vet fel: a posta esetében a bizonyos szolgáltatásoknál még mindig meglévő monopolhelyzet megőrzése/feladása lesz kulcsfontosságú, az ENKSZ-nél pedig az MVM-mel való rendszerszintű kapcsolat minősége lesz érdekes, amiből ki kell derülnie, melyik csoport lesz a hazai energetikai szektor elsőszámú szereplője.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
