2019. április 5. 16:01
MTI

A Magyar Bankszövetség alapításának 30. évfordulóját nagyszabású konferenciával ünnepelték, ahol felszólaltak a hazai gazdasági és pénzügyi élet vezetői. 

A Magyar Bankszövetség megalapításának 30 éves évfordulójáról 2019. április 4–5-én ünnepi eseménysorozattal emlékezett meg; a kerek évforduló éppen egybeesett elődszervezete, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) megalapításának 100 éves évfordulójával.

A nyitónapon a pénzügyi szektor nemzetközi vezetői fórumot tartott, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter úr nyitott meg. A pénzügyminiszter elmondta, a magyar gazdaság megfelelő működési környezetet kínál a pénzügyi szektornak, így a szektor hitelezési tevékenységével nagymértékben segíti a magyar vállalkozások növekedését, a versenyképesség javítását és a beruházások bővülését.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>

Közös érdek, hogy a gazdaságpolitika és a bankok tevékenysége egy irányba haladjon, a piacgazdaság megfelelő működéséhez ugyanis a gazdaságpolitikai célokat támogató pénzintézeti rendszer kell - emelte ki Varga Mihály, hozzátéve, hogy a bankoknak is fontos a gazdasági stabilitás, a fenntartható növekedés és az ország hosszú távú pénzügyi egyensúlya, Magyarországon pedig ma már mindez adott. A hazai pénzintézetek teljesítményét értékelve a miniszter elmondta: tavaly az elmúlt három év legmagasabb kamateredményét számolhatták el, de érdemben növekedtek a jutalék- és díjeredmények is.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy van még tér a hitelezés bővülésére, de a bankszektor jövője a digitalizációtól is függ. Kiemelte: az elmúlt 30 év nagy tanulsága, hogy megfelelő szabályozás, kellő óvatosság és megalapozott szaktudás kell ahhoz, hogy a bankrendszer megfelelően, biztonságosan működjön. A bankok szerinte állni tudják majd a versenyt a fintech cégekkel a jövőben, mert nagy hangsúlyt helyeznek a biztonságos működésre, és az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolattartásra.

Arról is beszélt, hogy az elmúlt 30 évben a magyarországi bankok tulajdonosai mintegy 5000 milliárd forintot vesztettek befektetésükön a nemzetközi sztenderdek alapján elvárhatóhoz képest, ebből a pénzintézeti szektort terhelő speciális adók 2400 milliárdot jelentettek. Csányi Sándor élesen kritizálta a 2002 és 2008 közötti gazdaságpolitikát az elhibázott lakossági devizahitelezés bevezetéséért, amelynek engedélyezéséért, elterjedéséért a bankfelügyeletet és az MNB akkori vezetését hibáztatta.

Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára kiemelte: az erős és a fejlődéssel lépést tartó pénzügyi szektor fontos szereplője Magyarország gazdasági előrejutásának. Kijelentette: ma a magyar gazdaság az ország újkori történetének legjobb állapotában van, ez a teljesítmény nem valósulhatott volna meg a bankszövetség nélkül. Magyarországon kifejezetten jó a gazdaságpolitika és a pénzintézetek közötti dialógus rendszere, amelyben a bankszövetségnek kiemelt szerepe van - hangsúlyozta, hozzátéve: megfelelő társai egymásnak azon az úton, ami Magyarország gazdaságának további fejlődését, és a magyar lakosság boldogulását jelenti.

A tavalyi csúcsévet követően idén lassulni fog ugyan a reálgazdasági növekedés, a pénzügyi ciklus azonban emelkedő szakaszban van, így a hitelezés dinamikus maradhat - mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke. Hozzátette: a fellendülő magyarországi hitelezés ellenére nincs jele a túlfűtöttségnek, a magyar hitel/GDP ráta továbbra is alacsony. A lakossági fogyasztás és beruházások GDP-növelő tényezővé váltak, a háztartások adóssága drasztikusan csökkent 2017-ig. Az elmúlt években hitelfelvevővé kezd válni a lakosság, miközben a GDP-arányos nettó pénzügyi pozíciója javul.

Varga Mihály, Balog Ádám és Csányi Sándor az eseményen (MTI fotó - Mohai Balázs) Varga Mihály, Balog Ádám és Csányi Sándor az eseményen (MTI fotó - Mohai Balázs)

Patai Mihály szerint a magyar lakosság egyre stabilabb piaca a bankrendszernek, a vállalati hitelezésben pedig az uniós pénz, a magyar hitel, a külföldi hitel és az államháztartás egy irányba erősít, a beruházások felé. Rámutatott: a devizahitelek kivezetésével a bankrendszer egyik legnagyobb kockázata kikerült a bankok mérlegéből. A svájci frank konverziót az elnök az elmúlt 10-15 év legfontosabb stratégiai lépésének nevezte. Azóta a bankszövetség tagjai között nincs olyan vita, amit ne tudnának megoldani, hozzátéve: ez újra rendbe hozta a magyar bankrendszer reputációját a fogyasztók és a társadalom előtt, rendbe hozta a kapcsolatrendszerét az MNB-vel és a kormánnyal.

Patai Mihály rámutatott: véget ért a magyar gazdaságtörténetnek az a szakasza amikor az uniós pénz volt az "emeltyűje" vállalati beruházásoknak. Az utóbbi három évben kialakult az egészséges arány a beruházások finanszírozásában. Látni kell azt is, hogy a magyar vállalati hiteléhség több mint 60 százalékát nem magyar bankrendszer elégíti ki, ez az elmúlt 20 évben nem változott a magyar multinacionális vállalatok dominanciája miatt, és nem is fog a következő 10-20 évben - vélekedett. Növekedési periódusban van a bankrendszer, likviditás van, tőke van, nincs más feladat, mint a gazdasági növekedést szolgálni, ami mindannyiunk közös érdeke - összegezte Patai Mihály.
Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt, hogy a gazdaság bővülésének idején a jegybank a fenntartható, kiszámítható növekedésre helyezi a hangsúlyt. Közölte, hogy a jegybank számításai szerint a magyar gazdaság tavalyi kimagasló, 4,9 százalékos bővüléséből a vállalati hitelezés növekedése 2,8 százalékot jelentett. Kiemelte: a bankrendszer felügyelete szempontjából fontos volt, hogy a korábban önálló pénzügyi felügyeletet beolvasztották a jegybankba, ezzel hatékonyabbá vált a hazai bankrendszer folyamatainak ellenőrzése.