Már 2018-ban is nagyot ugrott a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. eredménye, vélhetően összefüggésben azzal, hogy annak az évnek a tavaszán nagy potentát szállt be a cégbe, maga Magyarország leggazdagabb vállalkozója, Mészáros Lőrinc. Azóta töretlen a társaság fejlődése, amit a 2020 tavaszán berobbant koronavírus-járvány sem tört meg.
Ennek megfelelően a 2021-es év is újabb rekordot hozott. A Hungarikum árbevétele tavaly az egy évvel korábbinál közel 14 százalékkal lett magasabb, csaknem 7,4 milliárd. Adózott eredményének növekedési dinamikája ugyan jóval alacsonyabb lett, csak 2,2 százalékkal haladta meg az előző évit, ám a majdnem 4,1 milliárdos adózott nyereség az árbevételhez hasonlóan ugyancsak soha nem látott teljesítmény.
A magas árbevételarányos nyereség értékelésénél érdemes tisztában lenni azzal, hogy egy biztosításialkusz-cégnek nincs miért tartalékolnia, nem kell olyan fejlesztéseket végrehajtania, mint egy sor más ágazatban tevékenykedő társaságnak. Árbevétele túlnyomórészt biztosítóktól befolyt jutalékbevételből áll – ahogy arra a Hungarikum is az éves beszámolóinak kiegészítő mellékleteiben évről évre felhívja a figyelmet. Egy biztosításialkusz-cég ugyanis abból él, hogy biztosítók termékeit közvetíti ki. Nyeresége pedig abból származik, hogy egy alkusz költségei – az üzletág sajátosságaiból fakadóan, ahol a tevékenységet nem terhelik jelentős rezsikiadások – általában jóval elmaradnak az árbevételétől.
Ugyanakkor abban, hogy a Hungarikum tavalyi árbevétele viszonylag jelentősebbnek tekinthető mértékben haladta meg az egy évvel korábbit, az is közrejátszott, hogy a cég tavaly is folytatta a Mészáros beszállását követően jelentősen felgyorsult terjeszkedését a hazai piacon. Amely során egyre-másra vásárolt fel alkuszcégeket, miközben újakat is alapított.
Az elmúlt évben néggyel, tizenötre emelkedett azon cégek száma, amelyek vagy a Hungarikum kapcsolt vállalkozásai, vagy olyan egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások, amelyekkel gazdasági kapcsolatban állt. Miközben egy érdekeltségét, a Keszthelyi Vagyonkezelő Kft.-t felszámolta, három céget is alapított, a HUNIngatlan Property Kft-t, a HUNAgrár Biztosítási Alkusz Kft-t és a HUNService Tanácsadó Kft-t.
Ám a legnagyobb fogás kétségtelenül az volt, hogy a Hungarikum megszerezte a Budapesti Értéktőzsdén forgó CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. majdnem 58 százalékát kitevő törzsrészvényeit, amely következtében egyszersmind a CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. is az övé lett. Maga a felvásárlás persze nem volt olyan nagy kunszt, hiszen azt megelőzően a CIG legnagyobb tulajdonosa Mészáros vállalatbirodalmának zászlóshajója, az Opus Global Nyrt. volt.
Mindenesetre a CIG feletti irányítás megszerzésével az addig alapvetően nagyvállalatoknak, állami vállalkozásoknak, önkormányzatoknak biztosítást közvetített Hungarikum szintet lépni, a lakossági piacon is meghatározó szereplővé válhat. Ennek záloga, hogy az ugyancsak Mészáros-érdekeltségű MKB Bank 2023 májusáig egyesül a Takarékbankkal (miután az MKB ez év március 31-ével már bekebelezte a Budapest Bankot), ezáltal potenciálisan azok jelentős, közel 2 milliós, zömében lakossági ügyfélkörének tud CIG-es biztosítást értékesíteni.
S teheti ezt immár elismert vállalatcsoportként, miután a Hungarikum kilenc másik biztosításközvetítővel tavaly májusban úgynevezett uralmi szerződést kötött.
A vállalatcsoportba tömörült cégek nem önállóan, hanem egységes üzletpolitika alapján működnek együtt. Egységesített, sztenderd üzleti folyamatokon alapuló vállalatirányítási rendszert működtetnek. Pénzügyi, számviteli, kontrolling, informatikai rendszereiket összehangolják, a beszerzéseiket közösen végzik.
A Hungarikum 2021-es beszámolóját jóváhagyott éves közgyűlésén ugyanakkor történt egy meglepő dolog. A két részvényes úgy döntött, hogy a rekordnyereségből egyetlen fillért sem vesz ki osztalékként. Ez azért szokatlan, mert Mészáros a Keszthelyi Holding névadó tulajdonosával, a szekszárdi illetőségű Keszthelyi Erikkel együtt 2017-2019 között a Hungarikum nyereségét nemcsak, hogy teljes egészében magukhoz vették, hanem 2018-ban és 2019-ben még a biztosításialkusz-társaság eredménytartalékát is megcsapolták. 2020-ban ugyan a közel 4 milliárdos profitból „csak” 3 milliárdot vettek ki osztalékként, ám ne feledjük, ez esetben egy olyan évről volt szó, amely tavaszán – ahogy azt már cikkünk elején említettük – berobbant a koronavírus-járvány, amely miatt a Magyar Nemzeti Bank önmérsékletre intette a pénzintézeteket, mondván, ne nyúljanak az érdekeltségeik által megtermelt nyereséghez, abból ne fizessenek osztalékot.
Az idei évre ez a jegybanki ukáz már nem vonatkozott, így első ránézésre furcsa ez az önmérséklet. Amelyre sem az ominózus közgyűlési döntésben, sem az éves beszámoló kiegészítő mellékletében nem találtunk magyarázatot. Így csak a számokból következthetünk arra, hogy a tavalyi nagyívű terjeszkedés annyira megnövelte a Hungarikum terheit, ami már Mészárost és társát is óvatosságra intette. A biztosításialkusz-cég kötelezettségei ugyanis egy év alatt, 2020-ról 2021-re több mint a duplájukra, 5,5 milliárd forintról csaknem 12,8 milliárdra ugrottak.
