<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Nemrég nyerte meg Média Építészeti Díjat épület kategóriában, Príma díjban részesült, és a Prima Primissima jelöltje Váncza László építész, akit azonban itt, mint az A38 Hajó megalkotóját kérdeztük a Hajó 20. születésnapja alkalmából.

Az A38 Hajó szinte mindegyik részéhez, eleméhez közöd van. Nézzük sorban ezeket!

Bognár Attilával mi már a nyolcvanas évek második felétől közösen dolgoztunk. Attilát nagyon foglalkoztatta egy alternatív kultúrház létrehozásának a terve. Első körben a Jókai téren és a Liszt Ferenc téren nagyméretű pincehelységek hasznosítására készítettünk tanulmányterveket, de minden alkalommal éreztük, ez hosszútávon nem tud működni. Tulajdonba jutni irgalmatlan költség, a lakókkal pedig állandó lesz a konfliktus, állapítottuk meg. Az A38-ban az a zseniális, hogy városi közegben úgy tud működni, hogy egyáltalán nem zavarja a környezetét.

A párizsi Batofar hajó volt a kulturális és gyakorlati példa.

Így van, az volt az előkép. Először dunai uszályokkal próbálkoztunk. Ám mivel a Dunának ezen a szakaszán keskenyebbek a zsilipek, az uszályok szélessége is kisebb. Az ilyen térarányú hajókkal az volt a baj, hogy a koncertterem túl hosszú volt és akusztikailag nem tudtuk kezelni ezt a problémát. Attila bevonta a tervezésbe Szabó Endrét, a Ganz Danubius fantasztikus konstruktőrét – ő ajánlotta, menjünk el keletre, ahol szélesebbek a zsilipek, terebélyesebbek hajók. Végül Endre bácsival mentünk ki a Dnyeszteren található kikötőbe. Az A38 a Duna-Rajna-Majna-csatornán közlekedő nyolc-kilenc méter széles hajókkal szemben tizennégy méter széles és nyolcvanöt méter a hossza, ezerkétszáz tonna a vízkiszorítása.

Az A38 különlegességei közül is az egyik legkülönlegesebb a Koncertterem. Hogyan terveztétek meg ezt a teret?

Maga a hajótest, az acélváz teljességgel alkalmatlan akusztikai követelmények megfeleltetésére. Ezért döntöttünk a ház a házban rendszer mellett, vagyis beúsztattuk a koncerttermet a hajó csontvázába, rugalmasan gumituskókra ültetve, ennek köszönhetően lett olyan jó az akusztikája.

A legfrissebb átalakítás a fedélzeten, hogy az Orrbárból egy kamaraszínpad, az Orrstúdió lett. mesélnél ennek a részleteiről?

A ponton gyomrába kihelyeztük a szennyvíztárolót, ami korábban a régi Orrbár előtt, a hajó orrában volt. Az így felszabadult gépészeti teret hasznosítva alakíthattuk ki ezt a kis stúdiószínpadot. Nagyon komoly szerkezeti átalakításokat kellett végrehajtani, mert egy vízzáró falat kellett kiváltanunk.

Viszonylag új tér a Hajón a panoráma stúdió, ami a televíziós adásokat szolgálja ki. Az az első perctől evidens volt, hogy ez egy emelt tér lesz?

Ez elég nehéz feladatot jelentett, mert amikor ez az ötlet született, a Hajó fedélzete már annyira túlzsúfolt volt, hogy magunk sem találtunk helyet ennek a funkciónak. Többféle lehetséges megoldáson gondolkoztunk, mire ezt a lábakra emelt verziót megtaláltuk. A látszólag kusza lábak az alépítményhez illeszkednek, elemelve a fedélzettől a panoráma stúdiót. 

Nagyon érdekes az A38 Hajó evolúciója, ami részint nem egy előre megtervezett folyamat.

Az elején nem lehetett tudni, hova fogunk húsz évvel később kilyukadni. Használat közben jöttek az ötletek, és ahogy a pénzügyi lehetőségek engedték, úgy jutottunk el lépésről-lépésre erre a végkifejletre. Ritka dolog az építészetben ehhez hasonló menetrend szerint tervezni, ahol az első pillanatban még nem tudhatjuk, mi a végső cél.

(x)