Már a társaság indulása sem volt szokványos. Nem azért, mert 1991 szilvesztere előtt egy nappal jött létre, Axon Rt. néven. Hanem azért, mert az akkor magasnak számító, a törvényi minimumot többszörösen meghaladott 10 millió forintos induló tőkét összedobott három alapító, két magánszemély és egy gazdasági társaság közül az utóbbi csak egyetlen napig volt tulajdonos: 1991. december 31-én máris kiszállt, részesedését a másik két magánszemélynek értékesítve.
A fő tevékenységként lízinggel foglalkozó Axon alaptőkéje története során számos ízben emelkedett. Eleinte a tulajdonosok tettek bele pénzt, 1995 áprilisában azonban már külső személyeket is bevontak. Akkor került sor ugyanis a cég nyilvános részvénykibocsátására, amely során közel 53 millió forintot sikerült összegyűjteniük.
Az Axon jelentőségét mutatja az a tény is, hogy 1998 márciusában még egy hazai bank is látott benne fantáziát: a 2007 elején a CIB Bankba olvadt Inter-Európa Bank (IEB) 240 millióval emelte a cég alaptőkéjét, amellyel az már 545 millióra rúgott. 1999 végén pedig még az IEB-nél is nagyobb hal úszott a képbe: az International Finance Corporation (IFC) is részvényessé vált, csaknem 229 milliós befektetés következtében. Az IFC a Világbank-csoport öt intézményének egyike; szakosított pénzintézet, nemzetközi fejlesztési ügynökség.
A tőkeemelések ezt követően is folytatódtak, ami tükrözte a cég kívülről töretlennek tűnő üzleti bővülést, annak fenntartásához kellettek ugyanis a pluszpénzek.
A legutolsó adag 2008. január végén érkezett, mely az Axon alaptőkéjét már csaknem 2,1 milliárdra hizlalta.
És akkor jött a válság
Ám még az év őszén kirobbant a pénzügyi világválság, amely sok más társasággal együtt a lízingben villogott Axont is megfektette. Először kénytelen volt magát átprofilírozni, nevét 2011. április 1-jén Axon Lízing és Pénzügyi Zrt.-ről Axon Vagyonkezelő, Organizációs és Befektetési Zrt.-re változtatta.
A veszteségek hatására pedig a tőkéje az addigival ellentétes irányba kezdett mozdulni. A cég 2011 augusztusában jelentős tőkeleszállításra kényszerült, mely során az alaptőkéjét több mint 700 millióval, 1,3 milliárd közelébe vitte le, majd mivel még ez sem volt elég, alig néhány héttel később előbb 510 millióra, majd 2011 októberében még annak is a tizedére, 56 millióra.
Idézzük fel az Axon legutolsó éves beszámolójában olvasható összefoglalót, amely tökéletesen visszaadja, mi okozta a társaság vesztét.
„Az Axon az ország egyik legrégebben működő pénzügyi vállalkozása. A 2000-es években az ország legnagyobb bank-független pénzügyi vállalkozásává vált. A válság beálltát követően is közel egy éven át tudta teljesíteni hiteltörlesztéseit a bankok felé. Több éven keresztül folytatott tárgyalásokat a 2 legnagyobb finanszírozójával hiteleinek átsruktúrálása érdekében, de a tárgyalások nem vezettek eredményre. Kintlévőségeinek és veszteséginek drasztikus növekedését közvetlenül
- a HUF-CHF, CHF-EUR árfolyamok negatív hatású változása,
- a kkv-ügyfelek tömeges ellehetetlenülése és tönkremenetele,
- a lízingből visszavett eszközök piaci értékének folyamatos zuhanása
okozták.”
A lízingcégeket akkor még önállóan górcső alatt tartó (a Magyar Nemzeti Bankba, az MNB-be 2013. október 1-jén betagozódott) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2012 tavaszán szólította fel az Axont, hogy legkésőbb az év októberéig rendezze a negatív saját tőke helyzetét. Az akkor hatályos törvény szerint egyetlen cég saját tőkéje sem lehetett kevesebb 50 milliónál, az Axoné viszont a -8,6 milliárdot közelítette! Miután a cég menedzsmentje úgy látta, hogy a részvényesek a tőkehelyzetet önállóan nem képesek megoldani, tárgyalásokat kezdeményezett a legnagyobb hitelezőjével, a Raiffeisen Bankkal.
Ám ezek nem vezettek eredményre, ezért a társaság 2012. december 20-ai rendkívüli közgyűlése döntött a csődvédelmi eljárás megindításáról. Csakhogy ez sem lett sikeres, a hitelezők nem fogadták el az Axon egyezségi ajánlatát. Ezért a PSZÁF-nek nem volt mit tennie, mint 2013. május végén visszavonta a pénzügyi lízing folytatására vonatkozó tevékenységi engdélyét. Még az év szeptemberében pedig a Fővárosi Bíróság elrendelte az Axon Vagyonkezelő Zrt. felszámolását.
Ez zárult le a napokban. Az MNB kizárólagos tulajdonában lévő Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) tette közzé a honlapján, hogy
„a Fővárosi Törvényszék a 12.Fpk.4364/2013/189. számú jogerős végzésével az AXON Vagyonkezelő, Organizációs és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság „felszámolás alatt” adós elleni felszámolási eljárást befejezte, a gazdálkodó szervezetet jogutód nélkül megszüntette. Az adós megszűnésére tekintettel a Szolnoki Törvényszék Cégbírósága a Cg.16-10-001801/46. számú végzésével 2023. december 19. napi hatállyal törölte a társaságot a cégjegyzékből”.
Érdekes egybeesés, hogy az Axon neve sok év után épp a napokban bukkant fel. Méghozzá annak kapcsán, hogy a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél – mely a magyar építőipar meghatározó szereplője – az óév végén házkutatást tartottak. Arra már a Telex hívta fel a figyelmet, hogy
„bár a fideszes sajtó és Wintermantel Zsolt is azonnal igyekezett egy Facebook-posztban Karácsony Gergely főpolgármesterrel rokonítani a vállalkozást, miután tudomást szereztek a házkutatásról, az A-Hídnak valójában fideszes kötődései is vannak. A cég mögött álló Apáthy Endre érdekeltségei már az első Orbán-kormány idején meghatározók voltak, ráadásul Apáthy egy Fidesz-közeli szolnoki vállalkozás, az Axon Vagyonkezelő felügyelőbizottsági, majd igazgatósági tagja is volt”. De Apáthy jobbkeze, az A-Híd vezérigazgatója, Sal László is benne ült az Axon Lízing igazgatóságában – emlékeztetett a 24.hu.
Az pedig a hvg.hu jóval régebbi, még az Axon felszámolási eljárásának megindulása előtt megjelent cikkéből derül ki, hogy a cégcsoportba tartozó Axon Bérlet Kft. (később Alföld Bérlet Kft.) a '90-es évek végén megvette, majd gyorsan túl is adott azon az építőiparban tevékenykedő Közgépen, amelynek az Orbán-kormány 200 milliárd forintos állami támogatással kedveskedett, s amely tulajdonosa volt többek között Simicska Lajos, egykoron fideszes gazdasági szakember, aki a 2015. februári emlékezetes G-napon veszítette el Orbán Viktor bizalmát, ami a Közgép sorsát is megpecsételte.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
