2019. március 2. 10:39

Az elmúlt években megszokottnál lassabb tempóban bővült a magyar reklámpiac - ez azonban mégiscsak jó hír, mert évek óta először nem az állam pumpálta a pénzt a növekedéshez. A torta majdnem 260 milliárd forintos, a legnagyobb szelet továbbra is az online szegmensé, de az összes területen hódít a digitalizáció. Feltették a nagy kérdést: meddig adjuk még ingyen a híreket, és meddig hagyjuk, hogy a Facebook és a Google letarolja a piacot?

A magyar reklámtorta 259,69 milliárd forintos volt 2018-ban – derült ki az Evolution konferencián tartott előadásból. Ez azt jelenti, hogy tavalyhoz képest 7,77 százalékkal bővült a piac.

Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség elnöke elmondta: az elmúlt években 11 százalék fölött volt a bővülés, elsősorban az állami költés növekedése miatt. 2018-ban az állami szektor bővülése megállt, így a mostani alacsonyabb szám nagyrészt piaci forrásból származik, ami jó hír – mondta az elnök.

Hivatal Péter, az MRSZ ügyvezetőségi tagja elmondta: továbbra is az online szegmens a legerősebb, még növelte is előnyét.

*Az összesített adatok 930 millió átfedést tartalmaznak (email marketing), ezt a reklámköltés teljes összegéből kivonták. Forrás: Magyar Reklámszövetség

A legnagyobb mértékben az outdoor szegmens növekedett (16 százalékkal 8,32 százalékra), de a mozis költések is 15 százalékkal bővültek. A rádiós reklámpiac az elmúlt évek legnagyobb, 10 százalékot megközelítő növekedését hozta, a többi szegmens nagyjából 5 százalékkal bővült. A tévés reklámpiacon évek óta először csökkent az állami reklámköltés, mintegy 7 százalékkal. – a szegmens szerény növekedését így nagyrészt a piac hozta.

A GDP-arányában 0,6 százalékot költöttek reklámra a hirdetők, ami az USA-ban másfél százalék fölött van – van még tehát tér a bővülésre. Minden egyes reklámra költött forint 6 forintos növekményt eredményez a GDP-ben – idézett egy korábbi felmérést.

Az internet a király - a globális szereplők egyre jobban fojtogatják a magyarokat

Sopov István, az IAB Hungary elnöke az online reklámpiacról elmondta: 90,3 milliárd forintot költöttek a digitális csatornákon, ami mintegy 14 százalékos bővülést jelent. A négy szegmens (display, search, listing, email) közül csak az e-mail szegmens nem bővült, de itt a legalacsonyabb a bázisösszeg is. A mobilos reklámköltés 34 százalékkal bővült, elérte a 32 milliárd forintot. Az emberek tartalomfogyasztását követve a videós tartalmakra fordított reklámköltések 60%-ot meghaladó, míg a hatékony célzási és optimalizálási lehetőségeket biztosító programmatic megoldások közel 50%-kal bővültek.

A globális szereplőknél (Google, Facebook) elköltött reklámpénzek a tavalyi évben is erősebben, 19%-kal növekedtek, míg a hazai szereplőknél ennél kisebb, 8%-os bővülés volt tapasztalható. Egy év alatt a globális szereplők részaránya 53-ról 55 százalékra nőtt.

Az állam évek óta most először költött kevesebbet a tévére – de még így is óriás

Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke a tévés piacról elmondta:  69 csatorna szerepelt az adatszolgáltatásban. A 60,7 milliárd forintos reklámköltés 1 százalékos növekedést jelent, míg a megelőző években még 9 illetve 7 százalék volt az emelkedés. Az állam ugyanis idén nemhogy emelte, hanem hosszú évek óta először csökkentette reklámköltéseit. Az állami hirdetések még így is közel 7 milliárd forintot tettek ki, ezzel jelentős, 11 százalékos részesedést kihasítva a tévés tortából.  (2017-ben még 7,5 milliárd forintot költött az állam, 12 százalékos részesedést elérve.)

Erős kérdések a sajtópiacról: meddig adjuk még ingyen a híreket?

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke a (nyomtatott) sajtópiacról beszélt. 3,5 százalékos bővülést követően közel 40 milliárd forintot ért el itt a költés – ez még mindig a válság előtti szintek alatt van, de már a második éve emelkedést mutat. A napilapoknál költöttek el közel 18 milliárd forintot a hirdetők, egy napilapra átlagosan 544 millió forintos reklámbevétel jut. Emellett a gasztro tematikájú és a lakberendezési lapok bővültek jelentősebben. Fel kell tennünk két kérdést magunknak: az egyik, hogy mikor kezdünk végre pénzt kérni a digitális tartalmakért, a másik, hogy mikor teszünk valamit a globális szereplők térnyerése ellen – mondta Kovács Tibor.

DM: itt is hódít a digitalizáció

A direktmarketing-piacról a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség elnökségi tagja, Viniczai András beszélt. A piac 5 százalékos növekedést követően elérte a 34,4 milliárd forintot, ezzel tovább közelített a válság előtti évek teljesítményéhez. A címzett (jellemzően postán küldött) küldemények és a címzetlen küldemények (prospektusok, szórólapok, postaládába helyezett szóróanyagok) részesedése tovább zsugorodott, az online, digitális csatornák bővültek (call center, adatbázis-menedzsment, email-marketing, mobil-marketing).

Dupla választási év pörgetheti a közterületi reklámokat – nem felhőtlen az öröm

A legnagyobb bővülést produkáló outdoor (kültéri) szegmens teljesítményét Szelei Szilárd, a Magyar Reklámszövetség közterületi tagozatának (OOH) elnökségi tagja részletezte. A teljesítményt árnyalja, hogy a szektort a reklámadó mellett a többmilliárdos tételt jelentő építményadó is terheli – emlékeztetett a szakember. Az OOH szegmens eredményességét azonban jelentősen megpecsételi a szereplők által befizetendő 3 milliárd forint értékű reklámadó, így a növekedés öröme nagyon nem felhőtlen – mondta Szelei Szilárd.

A felületek száma 1225-tel csökkent, elsősorban óriásplakát-helyből lett kevesebb egy év alatt. Ezzel együtt az óriásplakátok adják továbbra is a szegmens árbevételének felét. A bevétel bő 16 százalékkal növekedett, 21 milliárd forint fölé.

A Jobbik miatt született plakáttörvény egyébként a kulturális intézményeket is sújtja, mivel közbeszerzési eljárásra kényszerülnek, a forrásuk kevés, ezért sokszor kiszorulnak az outdoor hirdetési piacról – mondta a szakember. 2019-ben EP-választás és önkormányzati választás is lesz, ami idén is jelentős hatással lehet a piacra – mondta Szelei Szilárd. Ezzel együtt az állami költések szintjét idén is a tavalyi szintre várja a szakember.

Fejenként napi 4 órányi rádióhallgatás pörgeti a piacot

Turi Árpád, a RAME elnöke a rádiós piacot mutatta be. Átlagosan 6 millióan hallgattak rádiót minden nap 2018-ban, átlagosan 230 percen, vagyis közel 4 órán át. A bevételek 9,51 százalékkal emelkedtek, megközelítették a 11 milliárd forintot. A növekedés dinamikája sok éve töretlen. Itt is jellemző a digitalizáció, podcastek, digitális tartalmak születnek, ami a földfelszíni sugárzással együtt 2019-re további növekedést vetít előre – mondta a szakember.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.