<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Ennyivel alacsonyabbra értékelte ugyanis a BB-t a kizárólagos állami tulajdonosa, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. 2019 végén, mint egy évvel korábban. Másik banki érdekeltségét, a 15 százalékos Erste-pakettjét ugyanakkor csaknem másfélszer többre taksálja.

Nagy port vert fel, amikor az állam 2015 elején bejelentette, hogy 700 millió dollárért visszavásárolta a Budapest Bankot (BB) az azt 1995-ben privatizált amerikai General Electrictől. Mutatói alapján ugyanis szakmai berkekben egyöntetű volt a vélemény, hogy a BB a vételár nagyjából felét éri. 

Ám értelemszerűen a 700 millió dollárnak megfelelő áron, közel 196 milliárd forinton kerültek - a kormány határozata alapján - 2015 júniusának végén a BB részvényei a száz százalékos állami tulajdonban lévő, a tranzakció érdekében átprofilírozott Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. birtokába.

Nőtt a saját tőkéje, mégis kevesebbet ér?Nőtt a saját tőkéje, mégis kevesebbet ér?

Azt követően évről évre nőtt a Corvinus könyveiben kimutatott BB-pakett becsült piaci értéke, annak köszönhetően, hogy a bank rendre nyereséggel zárt. Részvényei 2018 végén már 246,5 milliárd forinton szerepeltek a Corvinusnál, azaz már 25 százalékkal magasabb értéken, mint amennyin bekerültek. Ennek azért volt jelentősége, mert ha még az ilyen ügyleteknél szokásos diszkonttal is sikerült volna túladni az államnak a BB-n - ahogy azt az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az osztrák Erste Bank AG felé 2015 februárjában tett szándéknyilatkozatában az Orbán-kormány 2018 februári határidőig vállalta -, akkor már nem érhette volna a vád, hogy elkótyavetyélte az állami vagyont.

Csakhogy a BB értéknövekedése tavaly megtorpant. Legalábbis a Corvinus most közzétett, 2019-es beszámolójában már közel 10 milliárd forinttal kevesebbre, 237,4 milliárd forintra taksálja a bankrészvények piaci értékét. Annak ellenére, hogy a Budapest Bank eredménynövekedése tavaly sem állt meg, közel 11,6 milliárd forint nyereséget ért el, aminek következtében a saját tőkéje 7 százalékkal tovább gyarapodott, s az 2019 végén immár csaknem 165 milliárdot ért el. 

A hivatalos magyarázat a leértékelésre az, hogy a Corvinus 2019-ben alacsonyabb mutatószámokkal szorozta fel a könyv szerinti értéket, mint az előző két évben, 2018-ban és 2017-ben. Mindenesetre a mostani beszámoló közzétételekor már nyilvánosan ismert volt az az egy éve ilyenkor még csak piaci berkekben biztosra vett tény, miszerint a BB egyesülni fog a Takarékbankkal és az MKB-val. Így a kívülállóban motoszkál a kisördög, hogy talán már e deal árazásának szempontjai indokolták BB-pakett piaci becsértékének csökkenését.

Ez márcsak azért is furcsa, mert ezzel szemben a Corvinus a másik banki pakettje, a 2016 augusztusában hozzá került 15 százalékos Erste-részvényeinek piaci értékét az egy évvel korábbinál közel másfélszer magasabbra, 19 milliárd forintra becsülte, miután e hitelintézet közel 57,5 milliárdos nyereséget ért el, így saját tőkéje 2019 végén immár 387,5 milliárdra rúgott.

A Corvinus beszámolójában az is visszaköszön, hogy két kereskedelmi banki tulajdona után az állam 2019-ben összesen 6 milliárd 251 millió forint osztalékra tett szert, ebből 3 milliárd 251 millió a BB-től, 3 milliárd az Erste-től érkezett. 

Az idén viszont a nyereségrészesedés veszélybe került, amiatt, hogy a COVID-19 járvány miatt a Magyar Nemzeti Bank azt ajánlotta a bankoknak és azok tulajdonosainak, hogy 2020. szeptember 30-áig ne fizessenek osztalékot. Ez a Corvinust azért érintheti érzékenyen, mert — mint az a beszámolójában olvasható — a BB-pakett megvásárláshoz a szintén állami MFB-től felvett, 2023 végén lejáró hitele ebben az évben esedékes, 4,05 milliárd forintos kamatfizetéshez nem rendelkezik forrással (ez a teher 2018-ben még több mint 5 milliárd volt, tavaly viszont már csak 4,3 milliárd, amiben az is közrejátszhatott, hogy hiteléből a Corvinus tavalyelőtt 4,5 milliárdot előtörlesztett). 

Még szerencse, hogy az MFB nem is várja el a kamatfizetést, értelmezése szerint ugyanis a 2020. december 31-éig bevezetett fizetési moratórium a Corvinus hitelére is alkalmazandó — olvasható a cég tavalyi éves beszámolójában.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.