Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

Eddig úgy tudtuk, hogy egy nemzetközi megállapodás alapján az Orbán-kormány már két éve, 2018. február 9-éig köteles lett volna intézkedni a Budapest Bankban (BB) meglévő részesedése legalább többségének az eladásáról. Ám e megállapodás egyik aláírója, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) most azt közölte az Mfor.hu-val és a Privátbankár.hu-val, hogy ilyen, jogilag értelmezhető kötelezettség nem szerepel a megállapodásban.

Vasárnap volt öt éve annak, hogy a kormány, az EBRD-vel, valamint az osztrák Erste Csoporttal egy, az egész hazai bankszektor szempontjából nagy jelentőségű megállapodást írt alá.  Ebben három fontos vállalást tettek Orbán Viktorék:

  1. a 2010-ben bevezetett, 2014-ben a büdzsének összességében még 148 milliárd forintot jelentő bankadót 2016-2019 között csökkentik,
  2. tartózkodni fognak az olyan törvényektől, amelyek negatív hatással lennének a bankok jövedelmezőségére, emellett biztosítják a tisztességes versenyt és az egyenlő bánásmódot az egyes bankokkal szemben,
  3. az állam nem szerez többségi befolyást a rendszerszinten fontos helyi bankokban, valamint a következő három évben magánkézbe adja a bankokban szerzett többségét.

Mondd, te kit választanál? Mondd, te kit választanál?

Míg ezek közül az első kettő gyakorlatilag teljesítettnek tekinthető – noha a tranzakciós illeték eltörlését a kereskedelmi bankok jó ideje nem tudják elérni –, addig a harmadik esetében már kétéves elmaradásban van a kabinet.

Bár konkrét banknevek nem szerepeltek a megállapodásban, annak szignálásakor csak az MKB volt az állam többségi tulajdonában. E hitelintézet részvényei 2016 júniusában – tehát jóval a hároméves perióduson belül – teljes egészében magyar magánbefektetőkhöz kerültek, s abban többszöri tulajdonosváltást követően jelenleg közvetve Mészáros Lőrinc befolyása a legnagyobb.

Más a helyzet a Budapest Bankkal, amely négy nappal az EBRD-Erste-kormány megállapodás aláírását követően került a magyar állam kizárólagos tulajdonába, mikor azt kivásárolta az amerikai GE Capitaltől. Vagyis, ha hűek akarunk maradni a paktum szövegéhez, akkor már erre a deal-re sem kerülhetett volna sor – még akkor sem, ha a tárgyalások már hónapok óta zajlottak és az csak véletlen egybeesés, hogy az aláírásra 2015. február 13-án került sor.

Akkor még aligha gondolhatta volna bárki, hogy a BB kizárólagos állami tulajdonlása öt év múlva is sértetlen lesz. Különösen, hogy alig valamivel több mint fél év múlva, 2015 október elején a kormány döntött arról, hogy lehetőség szerint még abban az évben, de legkésőbb 2016 első felében értékesíti az – ahogy Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter egy kormányinfón fogalmazott – az átmenetileg állami tulajdonban levő MKB-t és BB-t.

Ez azonban – mint már említettük – csak az MKB esetében valósult meg. A BB-nél viszont évekig nagy csend következett, ami – talán nem véletlenül – pont az EBRD-Erste-kormány megállapodásban megszabott hároméves határidő lejártakor látszott megtörni. Akkor a BB egy új vezérigazgató-helyettesi posztot hozott létre, amelyet Rogán Antal kabinetminiszter bizalmasa, Puskás András foglalt el, aki 2005-től 2014-ig a Belváros-Lipótváros alpolgármestere, egy időben pedig Rogán helyettese volt. Puskás az Eximbanktól érkezett, amelyben annak ellenére lehetett vezérhelyettes – majd főnöke, Urbán Zoltán 2017 végi tragikus halálát követően átmenetileg első ember –, hogy párt (esetében a Fidesz) tagjaként addig nem vállalhatott volna tisztséget, ám egy jogszabályváltozás, az akkor elhíresült Lex Puskás ezt lehetővé tette.

Puskás átigazolását a 24.hu akkor összefüggésbe hozta azzal, hogy értesülése szerint a kormány úgy akarja teljesíteni a BB-vel szemben még megmaradt kötelezettségét, hogy azt összeboronálja az MKB-val és az akkor még javában a takarékszövetkezetek integrációján ügyködő Takarékbankkal – amely csak 2019 novemberében olvasztotta magába a takarékokat és a kereskedelmi bankját –, hogy aztán e trió egyfajta mega-, vagy szuperbankot formáljon.

Ezt az ötletet forrásaink szerint az ihlette, hogy az állam 2015 februárjában rendkívül magasnak tekintett, 700 millió dolláros összegért vette meg a GE-től a BB-t, miközben az állítólag akkor reálisan ennek csak a felét érte. Az állam már csak politikai okokból – magyarul, nehogy az elkótyavetyélés vádja érje - nem akart a 700 millió dollárnál (akkori árfolyamon mintegy 200 milliárd forintért) alacsonyabban áron túladni a bankon, viszont nem volt olyan piaci jelentkező, aki hajlandó lett volna ennyit fizetni érte. Az MKB-val és a Takarékbankkal való összevonással azonban ezt a gondot le lehetett volna küzdeni – vélték az ötletgazdák.

Ám ez a mesterterv akkor megrekedt. További csaknem egy évig kellett várni az újabb fejleményig. Egy nappal azt követően, hogy az Mfor.hu megírta, a kormány elszánta magát a BB kapcsán akkor már közel egyéves késésben lévő kötelezettsége teljesítésére, a kormány a 2019. január 24-ei ülésén úgy határozott, legalább 200 milliárd forintért értékesíteni kell a bankot, s Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszternek legkésőbb 2019. június 30-áig tárgyalnia kell a vevőként szóba jöhető pénzintézetekkel. Addig hárman jelezték nyilvánosan a vételi szándékukat: az Erste Bank Hungary, az MKB, valamint a belga KBC, a K&H anyabankja, majd néhány héttel később még ketten, a Raiffeisen és a Takarékbank is csatlakoztak a reménybeli kérők közé.

A nagy érdeklődés alapján logikusnak tűnt a versenyeztetés, ám erre sem került sor. Bár ahogy azt az Mfor.hu elsőként megírta, a 2019. június 30-ai határidő lejártát követően, a július 10-ei ülésén a kormány kapott tájékoztatást, de az nem tartalmazott javaslatot a BB-privatizáció megvalósításának módjáról, így nem is volt miről dönteni. Hiába van ugyanis meg már a vevőjelölt, még időre van szükség, hogy a tranzakcióhoz szükséges feltételek teljesüljenek – mondták akkor forrásaink. Ami csak felmelegítette azt a korábbi értesülést, miszerint a végső megoldás majd az lesz, hogy a BB az MKB-val és a Takarékbankkal alkot majd egy szuperbankot.

Ám ez még odébb van, akár évekbe is beletelhet, míg a tranzakcióra pont kerül. Erre utal az is, hogy a BB-be tavaly több vezető beosztású személyt is ötéves munkaszerződéssel vettek fel, azzal a megjegyzéssel, ne aggódjanak, nagy esély van arra, hogy kitöltik a mandátumukat.

S hogy mit szól az EBRD ahhoz, hogy a kormány immár 2 éve adós az írásban vállalt kötelezettsége teljesítésével és ez a késés akár még évekkel meghosszabbodhat? A lapunk megkeresésére a londoni székhelyű nemzetközi pénzügyi intézmény sajtóosztályának válaszából az derül ki, hogy a csúszásnak nincs szankciója, ami egy ekkora horderejű megállapodás esetén meglehetősen furcsa. "Bár mi teljes mértékben támogatjuk a privatizációs folyamatés elkötelezettek maradunk az iránt, ahogy az a megállapodásban is szerepel, meg kell jegyeznünk, hogy az önmagában csak a vállalalás teljesítésével kapcsolatos jóhiszeműséget fejezte ki, de egyik fél számára sem írt elő jogi értelmű kötelezettséget" - közölte most írásban az EBRD lapunkkal. Hozzátéve: az a kormány döntése, hogy mikor ad el egy bankot.

Lapunk mind az öt, a Budapest Bank iránti érdeklődését korábban jelzett érdeklődőt megkérdezte, fenntartják-e a vételi szándékukat. Ezt hárman, az Erste, a Raiffeisen és a KBC megerősítették, az MKB és Takarékbank viszont ezúttal nem kívánt reagálni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.