A legnagyobb hazai cégek gazdasági kilátásait és várakozásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index idei első negyedévének kutatási eredményei alapján a tavaly őszi nagy beszakadást követően most visszatért a 2024 első negyedévében mért szintre, vagyis -2 pontra. Ezzel az elmúlt fél évben összesen 11 pontot emelkedett, bár a mutató továbbra is a negatív tartományban maradt. A mikrogazdasági kérdéseket vizsgáló vállalati részindex viszont visszatért a pozitív térfélre, és jelenleg 3 ponton áll. A makrotényezőket leképező makro-részindex is megugrott és 18 pontot emelkedett az első negyedévben. Ám adott a nagy kérdés: zárójelbe teheti-e az emelkedést az amerikai kormányzat által bejelentett vámcsomag, sikerül-e megegyeznie az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak vagy újra a mélybe zuhan az index?
Úgy tűnik, kitart a tavaly év végén kezdődött, javuló tendencia a nagyvállalatok körében, amellyel gazdasági kilátásaikról vélekednek. A cégvezetők meglátásait vizsgáló K&H nagyvállalati növekedési index 2025 első három havi kutatási adatai szerint a mutató nagy ugrással ismét visszatért a semleges tartomány közelébe, 11 pontos emelkedéssel -2 ponton áll. Utoljára három éve lehetett ilyen mértékű emelkedést látni, azt követően, hogy az index történetének legrosszabb eredményét mérte a bank a nagyvállalatok körében.
Fotó: Depositphotos
Az elmúlt negyedévben felére csökkent azon cégvezetők száma, akik szerint a saját gazdasági kilátásaik romlására számítanak a következő tizenkét hónapban. A friss kutatás szerint már csak minden kilencedik vezető gondolkodik így. Rosszabbat ugyan kevesebben prognosztizálnak, mint korábban, de azért a jobb körülményekben sem bíznak jelentős arányban, hiszen a megkérdezettek közel háromnegyede szerint nem várható érdemi változás a következő időszakban. Szektor szerint vizsgálva a cégeket, a szolgáltatókra jellemző inkább az optimistább szemlélet. Közel negyedük vár javulást a saját gazdasági helyzetükben, és csak minden tizedik cégvezető gondolta azt, hogy rosszabb helyzetbe kerül a vállalata. Az iparban és a kereskedelemben a javulást várók aránya közel azonos (15-16%), ám az előbbi szektor jóval pesszimistább, hiszen körükben a romló piaci helyzettel kalkulálók aránya eléri a 17 százalékot is, míg utóbbiaknál ez mindössze 8 százalék.
Tovább emelkedő árbevételi és nyereségi kilátások
„Noha az előző negyedévben mért emelkedés után még nem lehetett növekvő tendenciáról beszélni, mostanra látható, hogy továbbra is kitart a nagyvállalatok vezetőinek javuló hangulata. Ezzel összhangban az árbevétel vonatkozásában – a fél évvel ezelőtti negatív értékekből kiindulva – jelenleg átlagosan egy százalékot meghaladó növekménnyel számolnak a cégvezérek. Habár nyereség tekintetében a mutató még éppen csak a negatív tartományban maradt, így is az elmúlt három év legjobb eredményét mértük az idei első negyedévben” – mondta el Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.
Mindez azt is jelenti, hogy a nagyvállalatok több mint egynegyede már növekvő árbevétellel számolt az év első három hónapjában, és jelentősen, tíz százalékponttal esett az árbevételük csökkenésére számítók aránya is azok javára, akik egyelőre nem kalkulálnak érdemi elmozdulással. Cégméret szerint nézve, a legnagyobb, 10 milliárd forintot meghaladó bevételű vállalkozásoknál következett be hatalmas változás a várakozásokat illetően. Míg az előző negyedévben több, mint negyedük árbevétel-romlást prognosztizált, és csupán 5 százalékot ért el a javulást várók aránya, alig három hónap alatt ez megfordult, egyharmaduk kalkulál növekedéssel, és csupán 3 százalékon áll a mutató a visszaeséssel tervezők esetében. A 4 és 10 milliárd forint bevételű cégeknél a legoptimistábbak a vezetők: 35 százalékon áll a mutató a javulást, és csupán 12 százalékon a csökkenést váróknál. A legkisebb, 2-4 milliárd forint közötti kategóriába eső vállalatok egyötöde vár javulást, és mindössze hat százalékra tehető a romlással számolók aránya.
Profit tekintetében is mérséklődött a borúlátás: 10 százalékponttal esett a csökkenő profittal számolók aránya az előző negyedévhez képest, jelenleg 12 százalékon áll. Szembetűnőbb a javulás, ha féléves viszonylatban nézzük, ugyanis tavaly ősszel a cégvezetők közel harmada romló profitvárakozásokról számolt be, ehhez képest tehát több mint felével csökkent az arányuk. Ugyanakkor a többség – a döntéshozók közel háromnegyede – még javulásra nem, csak stagnálásra számít. Cégméret szerint itt is a legnagyobbaknál mérhető számottevő javulás: 2024 év végéhez viszonyítva ugyanis 20 százalékponttal nőtt a javulást prognosztizálók aránya, most egynegyedük kalkulál ezzel, és csupán minden tizedik vezető tervez csökkenő árbevétellel. A 4-10 milliárd közötti sávban szintén minden negyedik vezető vár emelkedő profitot, ám körükben egyúttal minden ötödik mérséklődő nyereséget vár. A legkisebbek körében a legkiegyenlítettebb a helyzet – náluk 14 százalékon áll az emelkedő haszonnal kalkulálók aránya, és 13 pontos csökkenéssel jelenleg 9 százalékon van a romlással számolóké.
„Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a Donald Trump elnök által április 2-án bejelentett vámok zárójelbe tehetik-e a mostanáig szépen javuló tendenciát a nagyvállalatok hangulatában. Azt láttuk, hogy a bejelentést követően meredek zuhanásba kezdtek a világ vezető tőzsdéi. Bár zajlanak az egyeztetések az Európai Unió és Amerika között a vámok megszüntetéséről, az amerikai kormányzat ragaszkodik az exportdeficitük kiegyenlítéséhez, és addig nem akar tárgyalni, amíg ez a kérdés meg nem oldódik. Ennek fényében pedig hiába az eddig mért kedvező fordulat: ha nem sikerül megállapodnia az Európai Uniónak és a Trump-kormánynak, szinte borítékolható az újabb bezuhanás a nagyvállalatok körében, sőt akár az újabb történelmi mélypont sem zárható ki” – tette hozzá a szakember.
