Falja a lignitet
A Telex által ismertetett döntést kimondó határozat leírása szerint az erőmű 2 db 100 megawattos, 1 db 220 megawattos és 2 db 232 megawattos széntüzelésű beépített villamos teljesítményű energiatermelő blokkal, valamint 2 db 33 megawattos földgáztüzelésű blokkal rendelkezik. Az I. számú, 100 megawattos blokkot 2020. december végén végleg leállították. Az erőmű napi szén felhasználása 20-25 ezer tonna. A visontai bányából kitermelt, szállítószalagon érkező és a törőműben 40 milliméterre aprított szén, illetve a Bükkábrányból vasúton érkező tört szén az erőmű szénterére kerül, amely 200 ezer tonna tüzelőanyag tárolására alkalmas. A gázturbinák tüzelőanyaga az országos hálózatból származó földgáz, amely a gázszolgáltató elosztóvezetékén érkezik az erőmű telekhatáráig.
A környezetvédők tudni szeretnék, hogy milyen alapon
A Greenpeace szerint a Mátrai Erőmű, klímagyilkos, mert az ország szén-dioxid kibocsátásának 7-8 százalékával járul hozzá a klímakatasztrófához. „A kormány korábbi nyilatkozatainak megfelelően legkésőbb 2025 végén be kell zárni, és a tervezett gázerőműveket sem szabad megépíteni” – írták a honlapjukon.
A zöldszervezet ezért keresetet nyújtott be a bíróságra a kormány ellen, mert nyilvánosságra szeretné hozni, hogy a magyar kormány milyen alapon döntött az erőmű további működtetéséről.
A Greenpeace Magyarország a Facebook-oldalán arról posztolt, hogy pár órával a határozat megjelenése előtt akcióztak az erőmű előtt, mert a szervezet szerint „nettó klímabűncselekmény” az erőmű működése.
„Mintha nem a kormány mondta volna, hogy le kell állnia az erőműnek 2025-ben, mert drága és szennyező az üzemeltetése. Mintha nem bocsátana ki még mindig 3,5 millió tonna szén-dioxidot évente az erőmű a másfél fokos párizsi cél elérésének küszöbén, vagy mondjuk ki: a klímakatasztrófa kapujában. Mintha nem eregetne az erőmű mérgező higanyt folyamatosan határértéken felül” – érvelt a Greenpeace.