Hogyan keletkeznek a műanyagok, miért kiemelkedően fontos a szerepük a termelésben, és miért fontos az újrahasznosításuk? A Jazzy Rádió Márkamonitor című műsorában Demjén Zoltán, a Magyar Műanyagipari Szövetség alelnöke válaszolt a műanyagokat érintő legaktuálisabb kérdésekre.
A vegyészmérnöki végzettségű szakember volt fejlesztőmérnök porcelángyárban, és a német BASF vegyipari óriás műanyaggyártó részlegben is dolgozott vezető pozícióban, ennek révén egymástól távoli szempontok szerint értékeli a műanyagok szerepét a nemzetgazdaságban.
Műanyag: sűrűségben az erő
A műsorban ritkán feltett kérdések is előkerültek, például az, egyáltalán miért kezdte el használni az emberiség a műanyagokat?
„A műanyagra azért van nagy szükségünk, mert felülmúlja a természetben fellelhető anyagok tulajdonságait. Alacsony sűrűsége a vízzel azonos, a vas vagy az acél sűrűsége ennek nyolcszorosa. A mechanikai tulajdonságai ellenben a mérnöki munkának köszönhetően megközelíti a fémekét, a belőlük készült darabok előállítási költsége pedig alacsonyabb a hagyományos anyagból készült termékhez képest. Ezért is válhatott trenddé, hogy például az autókban bizonyos alkatrészek esetében a műanyagok elkezdték kiszorítani a fémeket” – magyarázta Demjén Zoltán, aki a globális és hazai termelési adatokból is felsorolt néhányat.
Éves szinten 367 millió tonna műanyagot gyártunk
2021-ben például 367 millió tonna műanyagot gyártottak a Földön. Az európai vegyiparból a németé a legnagyobb szelet, műanyagból is itt gyártják a legtöbbet, és ez hulladékkal is jár: Németországban évente mintegy 5,4 millió tonna műanyag hulladék keletkezik. Az itthoni mennyiség ennek a töredéke.
„Magyarországon a 3,4 millió tonna háztartási hulladék körül-belül 10 százaléka műanyag, évi 350-360 ezer tonna hasznosítható műanyag-hulladékot termelünk” – mondta az MMSZ alelnöke. Ám óriási különbség, hogy amíg Németországban már gyakorlatilag nem jut műanyagszemét a hulladéklerakókba, addig nálunk az éves mennyiség nagyjából 44 százaléka ott végzi. „Magyarországon a műanyagok 28-33 százalékát sikerül valóban újrahasznosítani. A németek nagyjából 40-43 százaléknál tartanak, az európai átlag pedig 35 százalék. 45 százalékig − esetleg azon túl is − azért szerintem el lehet menni”.
Hozzáfűzte, a nagy mennyiségű hulladék miatt a műanyag bizonyos mértékig védelemre szorul, mert a társadalom egyes csoportjai folyamatosan támadják a létjogosultságát. „Nekünk az a feladatunk, hogy szakmailag felkészült válaszokat adjunk ezekre a támadásokra.”
Egyre nagyobb érték a műanyaghulladék
A műanyaghulladéknak három lehetséges végállomása van: az egyik, hogy háztartási szemét lesz belőle a hulladéklerakóban, a másik az energetikai hasznosítás (ez a megfelelő ipari körülmények közötti égetés), a harmadik a mechanikai reciklálás. Utóbbi azt jelenti, hogy megolvasztják a műanyagot, regranulálják, és új terméket állítanak elő belőle, magyarul újrahasznosítják. Ez igen drága eljárás, hiszen a feldolgozás előtt még szét kell válogatni a hulladékot, a szennyezett műanyagokat pedig meg kell tisztítani. A műanyaghulladék 40-50% feletti hányadát, melyet már nem lehet vagy gazdaságilag egyszerűen értelmetlen mechanikailag újra feldolgozni, irányított, ellenőrzött módon energetikailag kell hasznosítani, azaz a műanyagban lévő energiát fel kell szabadítani és a hővé kell alakítani. Így, és csakis így juthatunk el ahhoz a végcélhoz, hogy a lerakókba, a természetbe egyáltalán ne jusson műanyaghulladék.
Demjén Zoltán az MMSZ azon munkacsoportját vezeti, melynek feladata a műanyagok harmonikus beilleszkedését a körforgásos gazdaságba – ennek részleteitől a Polimerek honlapján lehet többet is megtudni.
Régóta körforgás a hulladékiparban
Nem feltétlenül ivódott be a köztudatba, de a körforgásos hulladékgazdálkodás kidolgozása nem 21. századi gondolat. Ahogy Demjén Zoltán is emlékeztet rá, a vashulladék begyűjtésére szakosodott MÉH-telepek vagy a boltokban zajló üvegvisszaváltás az újrahasznosítás pillérei voltak. Globálisan az egyre növekvő számú populáció azonban egyre nagyobb mennyiségben kezdte termelni a hulladékot, és a klímaváltozással folytatott küzdelem is kiemelt témái közé vette a körforgásos hulladékgazdálkodást.
A körforgásos rendszer alapkoncepciója, hogy a megvásárolt terméknek van egy életciklusa, s ennek végén a termék hulladékká válik. A cél, hogy a hulladékot is becsatornázzuk a rendszerbe, vagyis ne szemétként végezze, hanem új termék készüljön belőle. Vagyis az életét alapanyagként kezdő hulladékból legyen újra alapanyag. Ehhez mindenkinek meg kell értenie, hogy a megfelelő helyen kell gyűjtenünk a műanyaghulladékot.
Nem lehet az egyén felelősségét elhallgatni a szemét keletkezésénél
„A műanyagtermékek soha nem maguktól pottyannak a tengerbe vagy az erdei patakokba, hanem a felelőtlen emberek révén kerülnek oda. Ugyanakkor látható, hogy itthon megvan a jó szándék az emberekben az újrahasznosításhoz. Hatalmas szerepe van a nevelésnek és a médián keresztül zajló tájékoztatásnak. A hulladék érték, a műanyag különösen” – hangsúlyozta a szakember.
Demjén Zoltánnak meggyőződése, a módszeres begyűjtés hatékonyabbá tételével érhetnénk el átütő sikert.
„Az újrahasznosításhoz itthon szelektív kukákba és gyűjtőszigetekbe lehet dobni a műanyag hulladékot. Ebben kellene rendet rakni: nem más anyagokkal keverve, hanem teljesen elkülönítve, akár típusok szerint szétválogatva kellene összegyűjteni a műanyag hulladékot. Így könnyebben meg lehetne oldani a visszadolgozást. Az államnak ebben a folyamatban az a feladata, hogy megteremtse a logisztikai láncot. Ebben elindult a változás, a Mol koncessziót nyert az országos szintű körforgásos hulladékgazdálkodás működtetésére” – emlékeztetett az MMSZ alelnöke.
A műsorban elhangzott, fontos és divatos téma az egyszer használatos műanyagok kérdése. Magyarország az uniós szabályozáshoz csatlakozva tiltja, korlátozza bizonyos termékek használatát. A műanyagipari szövetségnek az a célja, hogy Demjén megfogalmazása szerint „nulla kilogramm műanyag hulladék kerüljön a lerakókba, minden egyes darabot gyűjtsünk vissza a körforgásba”. Szerinte, ha ez megvalósul, akkor értelmét veszti az egyszer használatos műanyagok betiltása, hiszen mindet összegyűjtjük és újrafelhasználjuk.
Mi jöhet a műanyagok helyett?
Időről időre visszatérő kérdés, hogy helyettesíthető-e más anyagokkal a műanyag? Demjén Zoltán úgy látja, a tulajdonságai miatt a műanyagnak meghatározó pozíciója van a termelésben. Ha kipróbálnánk, hogy a PET palackok anyagát üveggel helyettesítjük, a göngyöleg tömegének 20-30-szorosát kapnánk, ennyivel nehezebb mennyiség elszállítását kellene megoldania a logisztikai vállalatoknak, ami emelné a szállítási díjat, és növelné a károsanyag-kibocsátást.
„Látható, hogy a tömegrendezvényeken is a műanyag poharak, tányérok, evőeszközök jelentik a leghigiénikusabb megoldást, nehezen tudom elképzelni, mivel lehetne kiváltani őket. Próbálkoznak fa evőeszközökkel, de ehhez fát kell kitermelni, amely viszont megköti a szén-dioxidot, hasznos a környezet számára. A papírtányérokat impregnálni kell, hogy ne áztassa szét a forró gulyásleves, ehhez pedig megint csak műanyagot használunk.”
