A körbeszámlázásban résztvevő társaságok úgy utaztattak és számláztak országhatárokon átívelően több millió forint értékű cinket, hogy az áru a folyamat végén visszakerült az eredeti értékesítőhöz.
A fémáru számlázása egy szlovák társaságtól indult, majd egy cseh cégen keresztül került papíron az első magyar félhez, ahonnan még további két magyar cég közbeiktatása után jutott el a haszonhúzóként azonosított adózókhoz. Ők végül ugyanannak a szlovák társaságnak számlázták ki a cinket, ahonnan pár nappal korábban a számlázás elindult. A haszonhúzó láncszemet időnként cserélték.
Az áru útja eltért a számlázás útjától, nem került a számlákon szereplő társaságok valós birtokába, mindig külső raktárak bevonásával igyekeztek a termék mozgását igazolni, és ezzel a tényleges gazdasági tevékenység látszatát kelteni.
(MTI)
