Az elmúlt hetekben a nyugati országokban ismét egyre több fertőzöttet találtak, ami azt sejteti, hogy a járvány negyedik hulláma valóban megindult. Ugyanakkor a betegség újbóli terjedése ellenére a két legsikeresebbnek tartott vakcina mögötti vállalat (a Pfizer és a Moderna) részvényei nem csak, hogy megtorpantak, de a piaci benchmarknak számító S&P 500-as mutatónál gyengébben teljesítettek. Az elemzők között egyelőre nincs konszenzus, hogy csupán a „túlárazott” részvények korrekcióját láthatjuk, vagy esetleg a piac már titkon arra számít, hogy a mostani hullám már jóval enyhébb lesz, később pedig az influenza „szintjére süllyed” a koronavírus. Mindenesetre érdekes megnézni, mennyit profitáltak a vakcinából a fejlesztő vállalatok.
Nagy versenyfutás volt
A gyógyszergyártók között 2020 tavaszán óriási verseny indult, hogy melyik vállalatnak sikerül hatékony vakcinát kifejleszteni a koronavírus ellen. Az Egyesült Államok, az EU mellett, további országok, így például az Egyesült Királyság is komoly összegekkel támogatta a kutatásokat, így is voltak azonban olyan gyógyszercégek, amelyeknek nem sikerült megfelelő szert előállítania. Mondhatni, hogy a versenyfutás győztese a Pfizer és a Moderna lett, amelyek elsőként kaptak világszerte engedélyt, ráadásul az általuk alkalmazott technológia újszerű volt. Ők ugyanis a hagyományosnak mondható két módszer helyett (amikor egy legyengített vagy inaktivált kórokozót tartalmazó- vagy egy ártalmatlanított úgynevezett adenovirust juttatnak a szervezetbe), hanem génbázisú oltóanyagot (mRNS) alkalmaztak.
Mivel a járvány az egészségügyi tragédiákon túl óriási gazdasági károkat is okozott, a kormányok nem sokat mérlegeltek az oltóanyagok beszerzésénél. Ennek megfelelően a két legmegbízhatóbbnak tartott vakcina nem csak szakmai, de óriási üzleti sikert is hozott a két vállalat számára.
Mennyibe kerül egy vakcina?
Egy véletlen baki miatt egy belga politikus osztotta meg, hogy az EU-s beszerzés keretében melyik vakcina mennyibe került. Ugyanakkor vannak olyan szerek, amelyre ugyan szállítási szerződést kötött az EU, a gyártók még nem kaptak engedélyt.
Moderna: 18 dollár (mai árfolyamon 15,1 euró), Pfizer-BioNTech: 12 euró, CureVac: 10 euró, Sanofi/GSK: 7,56 euró, Johnson & Johnson: 8,5 dollár (7,1 euró, csak egy dózis szükséges), AstraZeneca: 1,78 euró.
Ami a Magyarország által vásárolt két keleti vakcinát illeti, a megjelent információk szerint az alábbiak voltak. Az orosz Szputnyik-vakcina ára 19,9 dollár, ez azonban egy kezelésre (két dózisra) vonatkozik. Egy vakcina ára tehát euróban számítva 8,5-be került, míg a legdrágább, a kínai Sinopharm-vakcina volt, amelyért a magyar kormány 31,5 eurót fizetett.
Az egyes vállalatok piaconként gyakran eltérő árakat alkalmaztak, de általánosságban elmondható, hogy az AstraZeneca volt az egyetlen, amely nem alkalmazott érdemleges árrést, igaz – a korábban kiszivárgott hírek szerint - cserébe korábban ők kapták a legtöbb kormányzati támogatást a fejlesztésekhez.
A Pfizer bevételeinek harmada jön az oltásból
A Pfizer az árak alapján a középmezőny első felében volt, ami összességében komoly eredményt hozott, ezt a vállalat negyedéves jelentései is alátámasztják. A Pfizer az első negyedévben 3,5 milliárd dolláros bevételt ért el a koronavírus elleni szerből, amely már akkor is jelentős szelete volt a teljes 14,5 milliárdos forgalomnak. Még látványosabb volt a második negyedévi forgalomból kihasított rész, hiszen 19 milliárdos összbevételből 7,8 milliárd volt a Covid elleni vakcina forgalma. Ráadásul a társaság a korábban az idei évre prognosztizált 26 milliárdos éves bevételi várakozását megemelte, és 2021-re immár 33,5 milliárd dolláros bevételt jósol a koronavírus-vakcinájából.
A Pfizer egyébként korábban többször is azt kommunikálta, hogy a vakcinákon elért eredmény meg sem közelíti más sikeres termékeik, így a véralvadás gátló vagy a rák elleni szer árrését, a társaság profitja mégis látványosan nőtt az első félévben. Az első negyedévben azt láthattuk, hogy a vállalat adózás utáni nyeresége 45 százalékkal, 4 milliárd 877 millió euróra nőtt, majd a másodikban negyedévben pedig már 6 milliárd dollárra ugrott, ami 75 százalékos növekedés volt éves bázison.
A Pfizer partnercége a BioNTech esetében is óriási fordulatot hozott a vakcina, hiszen a vállalatnak korábban elhanyagolható bevétele volt. A 2008-ban indított technológiai vállalat az augusztus első felében közölt beszámolója szerint hat hónap alatt 3,9 milliárd euró adózás utáni nyereséget ért, az egy évvel korábbi 142 millió eurós veszteség után. A bevétel 7,36 milliárd euró volt a január-júniusi időszakban, ami bő ezerszeres növekedés az előző évi 69 millió euróhoz képest. A növekedés a Covid-19 elleni - Comirnaty márkanévvel forgalmazott - oltóanyag iránti keresletnek tulajdonítható. A készítményt már száznál is több országban és területen használják, és több mint egymilliárd adagot szállítottak ki belőle a cég közleménye szerint.
Moderna: garázscégből pénznyomda
Hasonló volt a helyzet a Moderna esetén, hiszen az amerikai biotech cég gyakorlatilag a COVID-elleni vakcinának köszönheti az eredményét. Ezt jól mutatja, hogy míg 2020-ban az első félévben 75 millió dolláros bevételre tett szert, addig idén az első hat hónapban 6,3 milliárdot. Ezzel párhuzamosan a nyeresége is óriásit nőtt, hiszen nettó eredménye 4 milliárd volt az első félévben, míg egy éve még 240 milliós veszteséget kellett elkönyvelnie. A cég egyébként azt közölte az eredmények publikálásakor, hogy idén 20 milliárd dolláros bevétellel számolnak.
A látványos növekedés a részvényárakban is visszaköszönt, hiszen a Pfizer idén 50 százalékkal ugrott meg, míg a Moderna a négyszeresére nőtt. A piacokon egyébként a céget elemző szakértők szerint úgy áraznak, hogy még több éven keresztül 20 milliárdos bevétele lehet mind a Pfizernek, mind a Modernának a vakcinából. A nagy kérdés az elemzők szerint az lesz, hogy a mostani értékesítési volumen, illetve az árrés valóban fenntartható-e tartósan. Ezzel kapcsolatban ugyanis nagyon eltérőek a vélemények.
Meddig tart az oltási dömping?
Az óvatos megközelítés az, hogy a nyugati világban jelenleg már nincsenek komoly tartalékok, hiszen akár az Egyesült Államokban, akár az EU-ban jellemzően 60-80 százalék közötti az átoltottság, amit legfeljebb úgy lehet komolyan növelni, ha kötelezővé teszik a vakcinát, vagy még lejjebb viszik az oltási korhatárt. A kevésbé fejlett térségekben viszont nehézséget jelent a szerek finanszírozása, így a harmadik világ legfeljebb elméleti szinten jelent nagy piacot.
A másik oldalon viszont pont azt hangsúlyozzák: a nyugati világ is látja, hogy a veszélyes mutációk ott alakulnak ki, ahol alacsonyabb az átoltottság, így a fel nem hasznát készetek „elajándékozásán” túl is támogatni fogják azt, hogy világszerte magas átoltottság legyen. Ez pedig további komoly vásárlásokat generálhat, hiszen például az Afrikai kontinensen 4 százalék alatti ez az arány.
Emellett az emlékeztető oltások (amelyek szükségességéről a Pfizer vezetői többször említést tettek) is komoly piaci lehetőséget tartogatnak. Ennek kapcsán viszont a mértéktartóbb szakértők azt valószínűsítik, hogy a járvány visszaszorulásával a fiatalabb korosztály nem fogja ezt felvenni, az idősek pedig jóval kisebb mennyiségű értékesítést jelentenek.
Az is érdekes, hogy a versenyben lemaradó, de a fejlesztést így is végig vivő vállalatok piacra lépése milyen hatással lesz majd a két éllovas árrésére. A Novavax és a Curevac például már kész termékkel rendelkezik, de világszerte nagyon sok helyen folyik a fejlesztés. Ráadásul az olyan óriások, amelyek az első körről lemaradtak, mint a GSK vagy a Sanofi, már csak presztízs okokból is be akarnak lépni a szegmensbe, ha másképp nem megy, akkor összefogva egy kisebb vállalattal. Emiatt az elemzők többsége azt várja, hogy már a jövő évtől konszolidálódni fognak az árak. Persze, a Pfizer és a Moderna vélhetőleg addig igyekszik meglovagolni a piacvezetőt pozíciót, a hírek szerint a Pfizer például a legutóbbi EU-val kötött óriási volumenű szerződésben áremelést érvényesített.
