Egyre több kamasz kér segítséget
Sajnos a 2024-es évre vonatkozó részletes statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre. Azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban 7357 új fiatalt vettek nyilvántartásba pszichiátriai gondozásra, így összesen 19 618 gyermek és serdülő részesült ilyen ellátásban Magyarországon.
Soha ennyi kamasz nem fordult még pszichológushoz vagy pszichiáterhez Magyarországon, mint napjainkban. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-szolgálatát közel 30 ezer gyerek és fiatal kereste meg 2023-ban. A telefonhívásokból 6 ezer szólt különböző félelmekről, szorongásokról, 4 ezer hívás során számoltak be általános lehangoltságról és depresszióra utaló jelekről, 3 ezer esetben pedig a magány érzése miatt hívták fel a lelkisegély-vonalat. Több mint 2 ezer megkeresésben az öngyilkossági gondolat, közel 1500 esetben pedig önsértés miatt kértek segítséget a fiatalok.
De mi ennek az oka?
Az iskolai elvárások, a folyamatos versenyhelyzet, a szülői nyomás és a közösségi média irreális elvárásai mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kamaszok egyre inkább elveszettnek érzik magukat.
A közösségi média hatása
Az Instagram, a TikTok és más platformok elérhetősége miatt a fiatalok folyamatosan összehasonlítják magukat másokkal. A tökéletesre szerkesztett képek és az irreális elvárások miatt sokan alacsony önbizalommal küzdenek. Egyre több kutatás mutat rá, hogy a napi több órás közösségi médiahasználat szoros összefüggésben áll a depressziós tünettekkel.
A digitális szorongás
A digitális szorongás (angolul „digital anxiety” vagy „technostress”) egy olyan jelenség, amely az egyre növekvő digitális eszközök és technológiák használatából ered. Ez a szorongás formája lehet annak, amikor az ember túlterhelve érzi magát a technológia által nyújtott lehetőségekkel, vagy amikor folyamatosan azon van, hogy elérhető legyen, reagáljon az értesítésekre, vagy ne maradjon le semmiről.
A digitális szorongás tünetei hasonlóak lehetnek a hagyományos szorongáséhoz, de kifejezetten a digitális világhoz kapcsolódnak:
- Folyamatos kapcsolattartás iránti vágy: Az ember folyamatosan ellenőrzi az e-mailjeit, közösségi média fiókjait vagy üzeneteit.
- Információs túlterheltség: Túl sok információ vagy folyamatos értesítések miatti stressz.
- FOMO (Fear of Missing Out): Az a félelem, hogy lemaradunk valami fontosról, ha nem vagyunk folyamatosan online.
- Alvászavarok: A késő éjszakai képernyőbámulás vagy a folyamatos értesítések miatti alvászavarok.
- Szociális izoláció: A túlzott online jelenlét miatt a valódi szociális kapcsolatok elhanyagolása.
Kamaszkori identitáskrízis – Ki vagyok én?
A digitális világ nemcsak a közvetlen összehasonlítás miatt jelent veszélyt, hanem azért is, mert a fiatalok egy része az online térben próbálja meghatározni önmagát. Az identitáskrízis ilyen esetekben úgy valósul meg, hogy a serdülők az internet által kínált alternatív valóságokban sokféle szerepet kipróbálnak, de ez gyakran még nagyobb bizonytalanságot eredményez.
Evidenciaként tartjuk számon, hogy a kamaszkor az önkeresés időszaka, amikor a fiatalok megpróbálják meghatározni, kik is ők valójában. Az identitáskrízis természetes része ennek a fejlődési szakasznak, de ha túlzott stresszel, bizonytalansággal és önbizalomhiánnyal társul, akkor komoly mentális problémák forrásává válhat.
A közösségi média tovább bonyolítja ezt a folyamatot, hiszen a fiatalok folyamatosan különböző szerepekben próbálnak megfelelni: például az egyik pillanatban a család mintakamaszai, a másikban az online tér népszerű alakjai, esetleg influenszerei. Ez a kettősség és az állandó visszacsatolás (lájkok, kommentek, követők) miatt sokan úgy érzik, nem elég jók, vagy nem tudják, milyen személyiséget alakítsanak ki.
A társadalmi elvárások és a kortársak ítéletei is hozzájárulhatnak az identitásválsághoz. A nemi identitás, a szexuális orientáció, a karrierút vagy akár az életmód kérdései mind olyan tényezők, amelyekkel a kamaszok gyakran küzdenek, és amelyek megválaszolásához megfelelő támogató környezetre lenne szükségük.
A Tabuk Villája segítséget nyújt
A mentális problémákról való beszélgetés már az első lépés lehet a gyógyulás felé. A Tabuk Villája pszichológiai központban kifejezetten serdülőkre szakosodott szakemberek azon dolgoznak, hogy a fiatalok megtalálják a számukra legjobb támogatást. Legyen szó szorongásról, depresszióról vagy egyszerűen az élet átmeneti nehézségeiről, a megfelelő mértékű önismeret és a stresszkezelő technikák elsajátítása sokat segíthet a problémák kezelésében, illetve a súlyosbodásuk megelőzésében.
Mit tehetünk?
Fontos, hogy időben felismerjük a problémákat. Ha egy kamasz hirtelen visszahúzódik, elveszti az érdeklődését a korábbi hobbijai iránt, vagy gyakran beszél negatívan önmagáról, akkor érdemes szakemberhez fordulni. A család, a barátok és a tanárok támogatása kulcsfontosságú lehet egy kamasz mentális egészségének megőrzésében.
A mentális betegségek terjedése nem jelenti azt, hogy „régen minden jobb volt” – inkább azt mutatja, hogy ma már nyitottabban beszélünk róla. A megnövekedett diagnózisok és terápiás igények nem feltétlenül azt takarják, hogy több a mentális betegség, hanem azt, hogy a társadalom érzékenyebbé vált rájuk, és a segítség szélesebb körben érhető el.
A pszichológiai tudatosság növekedése és az olyan központok, mint a Tabuk Villája segítenek abban, hogy a fiatalok időben felismerjék a problémáikat és megfelelő támogatást kapjanak. A lényeg, hogy soha ne maradj egyedül a problémáiddal, mert mindig van kiút.
