2019. augusztus 26. 12:23

Aznapra hirdették meg ugyanis azt a két közgyűlést, amelyek hivatottak áldásukat adni a Takarékbank, a Takarék Kereskedelmi Bank és a 11 regionális takarékszövetkezet összeolvadására. Ezzel lezárulna a 2013 őszén megkezdett takarékszövetkezeti integráció, amelyet követően 2020. január 1-jétől már csak egy, univerzális kereskedelmi bank, a Takarékbank működik tovább, egy központi bankkal (MTB) és egy szakosított hitelintézettel (Takarék Jelzálogbank).

A parlament 2013 nyarán szavazta meg a takarékszövetkezetek átalakításáról szóló törvényt. Erre az indoklás szerint azért volt szükség, mert a „szektor tőkeellátottsága alacsony, szervezettsége és szolgáltatási szintje nem megfelelő és félő, hogy jelenlegi formájában nem lesz hosszú távon működőképes”.

121-ből 1 marad 121-ből 1 marad

Új intézményként jött létre a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ), amelybe 121 önálló, magántulajdonban lévő szövetkezeti hitelintézet – takarékszövetkezet, hitelszövetkezet, illetve kisebb bank –, valamint az integráció központi bankjaként a Takarékbank tömörült. Együttes mérlegfőösszegük 2013. december 31-én 2139 milliárd forint volt, saját tőkéjük 154 milliárd, alkalmazottaik száma megközelítette a 8 ezret.

Egyúttal a magyar állam „a takarékszövetkezeti garanciaközösség biztonságos működése és az uniós jogszabályok által előírt tőketartási követelményeknek való megfelelés érdekében” 136 milliárd forintot bocsátott az SZHISZ rendelkezésére. Ez az összeg arra szolgált, hogy a takarékoknak ne egyedileg kelljen megfelelniük a tőkeelőírásoknak, hanem együttesen. Magyarul, annak a takaréknak a működése se kerüljön veszélybe, amelyik tőkéje esetleg alacsonyabb az elvárt szintnél. Ez a szakzsargon szerint gyakorlatilag egyfajta szavatoló tőke, ami azt mutatja meg, hogy egy esetleges csőd, vagy felszámolás esetén mekkora vagyon áll rendelkezésre a hitelezők, betétesek kifizetésére.

A következő évben, 2014-ben az MFB Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta a Takarékbankban meglévő 54,8 százalékos részesedését a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.-nek értékesítette, nagyjából kétszer annyiért, 9 milliárd forintért, mint amennyiért korábban beszálltak. A tranzakció eredményeként közel 85 százalékra nőtt a szövetkezeti hitelintézetek és azok vezetőinek közvetlen és közvetett tulajdonrésze a Takarékbank Zrt.-ben.

Ezt követően a hatékonyság növelése érdekében megkezdődött a takarékok egyesülésének több évig tartó folyamata. Ennek megfelelően a szövetkezeti hitelintézetek – takarékok és bankként működő intézmények – száma folyamatosan csökkent, 2015 májusában már csak 111-en voltak, 2016 májusában 87-en, 2017 májusában pedig 59-en voltak. Az akkor elfogadott ötéves stratégia hozta az első jelentősebb ugrást, amelynek eredményeként az addigra már csak 51-ből 2017 végéig 12 regionális központú takarék jött létre, miközben az integrációban lévők fiókjainak száma 1100-ra rúgott.

A következő mérföldkövet a 2018. novemberi közgyűlés jelentette, amikor az immár Takarék Csoport néven futó integráció meghirdette a 2019-2023-as időszakra szóló üzleti stratégiáját. Ebben azt jelölték ki, hogy 2020. január 1-jéig a 12 regionális takarék, a banki formában működő szövetkezeti hitelintézetek, valamint a Takarék Kereskedelmi Bank három lépésben egyesülnek egymással, megalkotva a Takarék Csoport új, univerzális kereskedelmi bankját. Mellette a központi banki funkciókat az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank fogja ellátni, míg a Takarék Jelzálogbank szakosított hitelintézetként tisztán jelzáloglevél-kibocsátói és refinanszírozói tevékenységét végez.

E stratégia jegyében hívtak össze szeptember 2-ára két rendkívüli közgyűlést is (az egyiket a Takarékbank Zrt., a másikat a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. égisze alatt), hogy döntsenek a Takarékbank, a Takarék Kereskedelmi Bank és az áprilisi első fázis után eggyel, 11 tagúra szűkült regionális takarékos kör egyesüléséről.

Az integrációs folyamat következtében a Takarék Csoport mérlegfőösszege ma meghaladja a 2300 milliárd forintot, 750 fiókkal rendelkezik, alkalmazottainak száma 2018 végén 7 ezer fős volt. 

Augusztus 27-én tartja a Takarék Jelzálogbank Nyrt. azt a közgyűlést, amelyen döntenek arról, hogy a jelzálogbank értékesíti a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt.-ben meglévő 51 százalékos tulajdonrészét az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Banknak, közel 32 milliárd forintért. Ezzel az MTB részesedése a Takarék Kereskedelmi Bankban 59,21 százalékra növekedne, a maradék 40,79 százalékos pakettet a Magyar Posta birtokolja. Szeptember 2-ai közgyűlésén pedig a Takarékbank Zrt. határoz a tulajdonában lévő Takarék Jelzálogbank-pakettre érkezett MTB-s vételi ajánlatra. A Budapesti Értéktőzsde honlapján szereplő legutóbbi, február 27-ei állapot szerint a Takarékbank Zrt. 53,38 százalékos tulajdonosa volt a Takarék Jelzálogbanknak, mellette azonban két másik takarék is rendelkezett részesedéssel, a Fókusz 13,06, a B3 10,53 százalékos mértékűvel. Ez azért lényeges, mert a B3 április végével beolvadt a Takarékbankba, a Fókusz pedig a szeptember 2-ai közgyűlési döntések várhatóan pozitív döntéseinek következtében teszi meg ugyanezt. Ezen felül még 5,77 százalékos jelzálogbanki részvényes volt február 27-én a Takarék Zártkörű Befektetési Alap, miközben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 7,32 százalékos pakett felett diszponált, így a közkézhányad 9,94 százalékot tett ki.