Sem a makrogazdasági környezet, sem a Budapest Airport látványosan javuló teljesítménye nem kedvez a kormány, s főleg Orbán Viktor azon tervének, hogy visszavásárolja a ferihegyi repülőteret üzemeltető vállalatot. Nagyon úgy néz ki, hogy a kormányát kedden bemutató miniszterelnök lekéste ezt a gépet, de legalábbis erősen kétséges, hogy eléri.
A minden jel szerint közeledő megszorítások egyik fontos eleme lehet, hogy bizonyos, nagy tőkeigényű beruházásokat vagy elhalasztanak vagy lemondanak róluk. A BA visszavétele esélyes erre, hiszen iparági források szerint a legutóbbi, fél évvel ezelőtti ajánlat 4,5 milliárd euró lehetett, bár ezt egyik fél sem erősítette meg. Akár többéves halasztás és teljes hátraarc is benne van a pakliban, ha komolyan vesszük azt a következő, sok évre vonatkozó drámai előrejelzést, amit a kormányfő a minap vázolt. Egyébként Matolcsy György jegybankelnök már akkor túl drágának tartotta ezt a bevásárlást és a devizahiteles része miatt kockázatosnak is.
A másik tényező, ami erősen elgondolkodtathatja a kormány vezetőjét és a visszavásárlás előkészületeit koordináló háttérembereket, hogy már másfél éve javuló pályára állt a BA Zrt. Ezt folytatta tavaly is és az idei számok további felívelést vetítenek előre, ami egyértelműen a cégérték növekedését hozhatja, s ennélfogva jócskán megemelheti a vételárat, ami már fájhat Orbán Viktornak is.
A vállalat azt közölte lapunkkal, hogy 2021-ben nettó 143,3 millió euró bevételt ért el, ez 21 százalékkal, vagyis 25 millió euróval több, mint 2020-ban. Sikerült 22 millió euróval tovább faragni a veszteséget, így tavaly év végén 87,6 millió eurónál tartottak.
Tavaly folyamatosan épültek vissza a légitársaságok kapacitásai és ezzel párhuzamosan a repülőterek forgalma, de az utasszámok még továbbra is messze elmaradtak a 2019-es szinttől. A légiáruszállítás területén viszont a cargo mennyiség soha nem látott magasságokba szökött, köszönhetően a szállítási mód gyorsaságának, kiszámíthatóságának és biztonságának. Az üzemeltető az utasszámtól függetlenül működő, stabil bérlőktől származó ingatlanhasznosítási bevételekkel is tudta valamelyest pótolni a kieső bevételeket, közéjük tartoznak például a repülőgép-karbantartó vállalatok és az integrátorok. Ez a repülőtér elmúlt években követett diverzifikációs stratégiájának erejét és jelentőségét mutatta.
A Budapest Airport tavaly 36,6 millió eurót fordított fejlesztésekre, így ezzel a 200 millió eurót is meghaladta az elmúlt három évben elvégzett kapacitásbővítő, infrastrukturális és fenntarthatósági beruházások mértéke, és 2022 márciusától átlagosan 13 százalékkal emelte a dolgozói béreket. A vállalat megkezdte az 1. Terminál újranyitásának és az új, 3. Terminál építésének előkészületeit is. A két beruházás összértéke meghaladja majd az 1 milliárd eurót.
Egyfajta üzenetnek is felfogható, hogy a tavalyi pénzügyi évről szóló közleményben kiemelték: a vállalat folyamatosan felelősen gazdálkodik és a tulajdonosok továbbra is tőkeerősek.
Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója a pénzügyi eredmények kapcsán kiemelte:
„Büszkék vagyunk rá, hogy a második pandémiás évünket is át tudtuk vészelni állami támogatás nélkül, és minden nehézség ellenére a fejlesztéseket is dinamikus ütemben folytattuk. Hónapok óta készülünk a fellendülésre, egyrészt humánerőforrás, másrészt pedig kapacitás terén, és bízom benne, hogy 2022-ben az utasforgalom, és így a bevételek tekintetében is megközelítjük a 2019-es eredményeinket.”
Sem a korábbi veszteséges évek, sem pedig a koronavírus-járvány második éve nem tudta a Budapest Airport stabilitását megingatni. A társaság az elmúlt két év jelentős forgalomkiesése és az elveszett bevételek okozta jelentős anyagi vesztesége ellenére is fenn tudta tartani a repülőtér folyamatos és biztonságos működését, és előteremtette a fellendüléshez szükséges anyagi, személyi és infrastrukturális feltételeket - fogalmaztak.
