A koronavírus tavalyi berobbanása nem mindenkit vágott földhöz, voltak olyan iparágak és vállalatok, melyek pont a járványnak köszönhetően dobbantottak nagyot. Közéjük tartozik Adnan Polat a magyar külkereskedelem pörgetését célzó, többségében törökországi kereskedőházakat működtető cége, mely nemcsak rekordnyereséget ért el 2020-ban, de a tulajdonosok nemrég tőkét is emeltek benne.
Az Orbán Viktor barátjaként elhíresült mágnás ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft.-je október hatodikán emelte 30-ról 90 millió forintra a jegyzett tőkéjét. A fölfele igazítás előzménye a kiugróan profitáló első koronavírus-év volt. A megelőző években ugyan rendre szépnek mondható, de mindig kisebb léptékű volt a cég nyeresége, és hullámzóan is alakult.
A 2015 tavaszán alapított ALX első teljes üzleti évében, 2016-ban 10 millió forintos profitot ért el, egy évvel később viszont egyből csaknem 100 milliósat. Aztán két, ehhez képest gyenge év jött, 56, majd 39 millió forintos nyereséggel, így még látványosabb, hogy a koronavírus miatt gödörbe került 2020 több mint 204 millió forint tiszta nyereséget hozott Polat vállalatának.
A saját tőke 150 millióról 354 millióra emelkedett 2019-ről 2020-ra, a források 339 millióról 463 millióra, az árbevétel 854 millió forintról 923 millióra nőtt. Az előző év végére osztaléknak való is összejött, kivehető összegnek 16,7 millió forintot állapítottak meg, de végül is úgy döntöttek, ezt inkább az eredménytartalékba teszik.
Több iroda, kisebb terület, több pénz
Az ALX-nek az állami HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. adja a pénzt az irodái működtetésére, akárcsak a magyar külkereskedelem ügyét segíteni kívánó többi - kínai, japán, oroszországi, balkáni és kanadai irodát működtető - partnernek. A fő különbség a pályatársakhoz képest az, hogy az ALX egyetlen országban négy irodát működtet, meg egy szomszédosban még egy ötödiket, míg a többi partner megelégszik eggyel, és azok az egy szem irodák is nagyobb földrajzi egységeket fednek le a működésükkel.
A kínai Kínáért, Malajziáért, Szingapúrért, Indonéziáért felel a HEPA oldalán közölt számok szerint havi 23 millió forint ellenében, a japán Japánért és egész Dél-Kelet Ázsiáért havi 24 millióért, az orosz partneré Oroszország, Kazahsztán, Fehéroroszország, Grúzia és Azerbajdzsán, havi 19 millióért, van egy balkáni büró, feladata Szerbia, Montenegró, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Albánia lefedése havi 12,6 millióért, a kanadai, és csak Kanadára koncentráló központ pedig havi 19,6 milliót kér el a fáradozásaiért.
Polat cége jelenleg Törökországban Isztambul, Ankara, Izmir és Bursa városában működtet irodát, ezek mellett Görögországban, Athénban vannak jelen, és Törökország, Görögország és Ciprus Magyarországgal folytatott külkereskedelmét serkentik - összesen havi 77 millió forintért.
A HEPA tavalyelőtt még összesen 1,5 milliárdból működtette a képviseleti irodákat, tavaly már 2 milliárdból. Az irodaműködtetési költség megugrása egyrészt azzal magyarázható, hogy az oroszországi és a balkáni partner csak 2019 őszén nyitott meg, akkor tehát csak pár hónapig kellett fizetni értük, a következő évben viszont már végig.
A drágulás másik része az, hogy a török-görög promóciós központok árán 2019. novemberében korrigáltak, a HVG cikke szerint ekkor bízta meg a magyar kormány Polatékat plusz feladatként a Türk Tanáccsal való kommunikációval - holott a TT-nek már van saját irodája Budapesten. A Polat-féle cég által kezelt öt iroda eddig a pontig havi 70 milliót kért, ezután emelkedett 77 millióra a havidíjuk.
