A Központi Statisztikai Hivatal felmérte a láthatatlan munka mennyiségét, vagyis azt, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai.
A magánháztartásban élő lakosság 2009/2010. évi időmérleg alapján egy év alatt 10 760 millió óra, azaz csaknem 11 milliárd óra – a nemzeti számlákban figyelmen kívül hagyott – fizetetlen munkát végzett saját vagy más háztartás számára illetve önkéntes munkaként. Ez az idő-, illetve munkamennyiség a nemzeti számlák által kimutatott gazdasági teljesítményben nem jelenik meg, holott egy magyarországi lakosra vetítve – beleértve a csecsemőket is – nyolcórás munkanappal számolva mintegy 130 munkanapnyi munkát jelent.
Az ún. láthatatlan munkára fordított idő egyébként 11 százalékka lett kevesebb a '80-as évek derekától.
A KSH jelentése szerint 2009/2010-re vonatkozóan a 15-84 év közötti népesség átlagosan több időt fordít fizetetlen munkára, mint fizetettre. Míg ugyanis előbbire 214 perc megy el egy napból, addig a fizetett munka 164 percet jelent. Ez azonban nem meglepő, hiszen a népesség minden tagja (90,6 százalék) részt vesz a házimunkában, ellenben csak a 32,2 százaléka dolgozik.
A fizetetlen munka mennyisége már csak abból a szempontból is fontos lenne, mert ezt a nemzeti számlák rendszere kizárja a termelés köréből. A KSH szerint ha ezt sikerülne számszerűsíteni, és hozzáadnánk a nemzetgazdasági termelés értékéhez, akkor változna a bruttó kibocsátás és így a GDP értéke is. A szakértők szerint a fizetetlen munka figyelembe vételével a GDP értéke 23 százalékkal lett volna magasabb 2010-ben.
A KSH a közleményében felhívja a figyelmet arra is, hogy a háztartási termelés figyelembe vétele jelentősen módosítaná a háztartások megjelenését a nemzeti számlákban, többszörösére növekedne a háztartások kibocsátása, és jelentősen, mintegy harmadával növekedne a kimutatott jövedelem és a fogyasztás is.
mfor.hu
