Nagyon hiányoltam a vörös nyakkendős úttörőket a Várból. Meg a főelvtársakat, a békét, a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot és az értelmiséget, valamint az internacionalizmust hirdető táblákat. Örültem volna egy asszonykórusnak vagy egy kínaiul elmondott Petőfi-versnek egy hamvas magyar kislánytól. De sajnos ezt mind nem kaptam meg. Jöttek viszont gyanús kínai alakok piros baseball sapkában és mindent eltakarítottak az elnökük és a vendéglátója elől, ami az igazi életre emlékeztette volna őket. Itt, nálunk, nekik külföldön, ahol semmi joguk ehhez.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Aláírtak rengeteg megállapodást, aminek a túlnyomó része a gazdasági gyarmatosítás tipikus esete. Hirtelen nem tudok olyan esetről a világban, amikor egy jól felépített gazdasági térhódítást ne követett volna legalább a politikai befolyásolás kísérlete, leginkább nem álltak meg a kísérletnél. Hogyan lehetne másként értékelni ezt a kínai nyomulást, mint gyarmatosítás? Vasút, ferihegyi gyorsvasút, úthálózat, atomenergia ipar, olajvezeték, mezőgazdaság, határátkelő, e-autótöltő hálózat, további akkugyárak, autógyárak, ezek jönnek. Ja, és az ingatlanok vásárlásához kötött aranyvízum, ami megint termeli majd a hasznot a kiválasztottaknak, mint évekkel ezelőtt.
Peking alázatos budapesti szolgái csak visszamosolyognak és azt hajtogatják, hogy milyen jó lesz ez nekünk, mindannyiunknak. Az igazság ezzel szemben az, hogy például az akkumulátorokból jelenleg Dunát, Rajnát és Szajnát lehet rekeszteni, akkora a túltermelés. A kritikus infrastruktúránkba a nyugat által is bírált problémás technológiát akarják beépíteni. A Belgrád-Budapest vasutat még csak nem is a milliárdos gázszerelő cégei építik, hanem kínaiak. Eleve megahitel kellett hozzá, akárcsak Pakshoz, utóbbi körül is szimatoltak a kínaiak, lesz is szépen atomipari együttműködés belőle, bár egyelőre nem tudjuk, mit takar ez, mert még a Karmelitában nem döntötték el.
A jelek szerint azt sem, hogy hova tartunk igazán. Azt mondta a sokak által kedvelt magyar miniszterelnök, hogy Kína már utcahosszal megelőzte a hanyatló Nyugatot és Kína a jövő, ahová együtt tartunk. Mondta ezt egy sokmilliárd eurónyi uniós forrásra ácsingózó politikus, aki érdekkörével együtt 20 éve haszonélvezője a brüsszeli pénzeknek, miközben el akarja foglalni Brüsszelt. És mondja az, aki magáénak vallja a MAGA szlogent, Make America Great Again, amit a perekben felelősségre vont amerikai barátja húzott elő a saját kampányában.
Na már most! A MAGA gazdája pont nem akar Kínával közösködni, ellenkezőleg, épp a legnagyobb ellenfelének tekinti stratégiai értelemben és minden fronton. Biztos vagyok benne, hogy érkezett már üzenet a Várba arról, hogy mit nem néz szívesen Washington és nincs kétségem afelől, hogy ha a kormányfő barátja nyer, akkor sem törlik ezt az üzenetet a Fehér Házban.
A Nyugat egyéb részei, főleg persze az EU-s tagállamok java, ugyan ugyanúgy üzletel Kínával, mint a Karmelita, de ha késve is, beindította a védekező mechanizmust és ki fog építeni érdekvédelmi rendszereket a gazdaságban és a technológiák terén is. Nem fogják megengedni – addig biztosan nem, amíg a körön belül vagyunk – hogy beszivárogjanak a kínaiak az uniós rendszerekbe. Három évvel ezelőtt az Európai Parlament már blokkolta az EU és Kína között tervezett beruházási megállapodást, mert a kínaiak már akkor is nagy állami pénzekkel akarták egyengetni cégeik európai nyomulását, ami hatalmas versenyelőny lett volna. Most is erről van szó, ezért van az, hogy például a Magyarországon is jelen lévő német vállalatok egyre hangosabban tiltakoznak nálunk, Berlinben és Brüsszelben is emiatt. Ez már túl sok lenne itthon, hiszen a különadók és a központi árszabályozás már így is betett nekik, miközben a magyar kormány simán beengedi a gyatra minőségű, de nagyon olcsó kínai termékeket.
Nekem erről az egész hozzáállásról csak az rémlik fel, hogy aki egy nyereggel akar egyszerre két vagy több lovat megülni, az a végén úgyis a földön köt ki. Mondjuk, ennek azért lenne egy előnye: alulról egész másként lehetne látni a való világot.
A rovat korábbi cikkeit itt olvashatják.
