Érdekes stratégiai csatának lehetünk tanúi, ha az önkormányzati választás előtt szemügyre vesszük a város közéletét. A Csongrád-Csanád vármegyei nagyváros ugyanis Lázár János építési és közlekedési miniszternek és Márki-Zay Péternek, az ellenzék korábbi kormányfőjelöltjének is szülővárosa, és a két politikus feloldhatatlannak tűnő ellentéte óriási közéleti összecsapásokat hozott eddig is.
Márki-Zay alig két hónappal a 2018-as országgyűlési választás előtt lett a megyei jogú város első embere, miután az előző, fideszes polgármester elhunyta után időközi választáson független jelöltként, de az ellenzéki erők háttértámogatásával nagyon magabiztosan legyőzte a fideszes Hegedűs Zoltánt. Márki-Zay akkor a szavazatok 57,5 százalékát, 13 076 szavazatot söpört be, míg kormánypárti ellenfele csupán 9468 voksot tudhatott magáénak, ami 41,6 százalékos eredményt jelentett.
2019 őszén, immár „rendes” önkormányzati választás keretében Márki-Zay ismételni tudott. Akkor az ellenzéki politikus már a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) és a Tiszta Vásárhelyért Egyesület (TVE) közös jelöltjeként szerzett a másfél évvel korábbival gyakorlatilag azonos számú szavazatot, a 13 478 voks akkor is 57,3 százalékot jelentett. Vele szemben akkor a független, de a Fidesz által támogatott Grezsa István indult, aki a szavazatok 42,7 százalékát, 10 042 szavazatot szerzett. Márki-Zay nagyon kényelmes többségbe került a városi közgyűlésben is: a tíz egyéni választókerületből kilencben az ő emberei győztek. A Fidesz csupán egy körzetet tudott megnyerni, mellette pedig négy kompenzációs mandátumot szerzett. Így Hódmezővásárhely közgyűlésében a polgármesterrel együtt az MMM–TVE-nek tíz, a Fidesznek öt képviselője lett.
Az ellentét a városvezető és a térség országgyűlési képviselője között viszont ezt követően sem enyhült. Márki-Zay a lapunknak adott, tavaly májusi interjújában elárulta, az országgyűlési választás után még tartottak egy közös sajtótájékoztatót, és bár akkor volt elszántság arra, hogy rendszeresen közösen a nyilvánosság elé álljanak, később ez a kezdeményezés elhalt.
Az egy hónap múlva esedékes választáson a regnáló polgármester ismét az MMM–TVE jelöltjeként indul, fő ellenfele pedig ismét Grezsa István lesz. Ezúttal azonban már ő is felveszi a pártszíneket: a kormánypárt jelöltjeként lép a ringbe.
Ám mindkét aspiráns csapata alaposan kicserélődött.
A fideszes stábból egyedül az öt évvel ezelőtt is egyéni választókerületi mandátumot nyert Benkő Zsolt indul újra, ám Márki-Zay Péter csapata is alaposan megváltozott. Az öt évvel ezelőtti tíz jelöltből most csak ketten próbálnak meg újrázni választókörzetükben, míg egy győztes jelöltjük most kompenzációs listán szerepel.
Szintén újraindul körzetében az öt évvel ezelőtt még MMM–TVE színekben képviselői széket nyert Krupiczer Ferenc is. Ő azonban most már a tavaly februárban alakult Kőfal Egyesületnek elnökeként, annak jelöltjeként indul el a választókerületben. Úgy tűnik, ahogy több más településen, például Jászberényben vagy Csepelen, úgy Hódmezővásárhelyen is a DK elégedetlenkedik a kormánypárttal szembenálló jelölttel, erre utal, hogy Krupiczer Facebook-oldalán a DK tavaly év végi ÁSZ-büntetése kapcsán ő is adománygyűjtő posztot tett ki, illetve egy másik bejegyzésében a politikai tömörülést a „pártunk” szóval aposztrofálta.
A Kőfal Egyesület a polgármester-választáson is egy független jelöltet, Kovács Pált támogat, és erős kritikával illeti Márki-Zay Pétert. Április végi közleményük például így fogalmaz: „Mi arra törekszünk, hogy Hódmezővásárhely kikerüljön abból a mély politikai és erkölcsi válságból, ahová Márki-Zay Péter és a Fidesz hat éve tartó, nemtelen eszközöket is felhasználó párharca taszította.”
Ennek ellenére Kovács Pált nem lehet „baloldali elhajlással” vádolni. A férfi már 2007-ben, azaz Lázár János polgármestersége alatt is a városi vagyonkezelő cég igazgatóságának tagja volt, illetve a 2020 januárjáig városüzemeltetést végző cég vezérigazgatói posztját töltötte be.
Kovács és Márki-Zay márciusban a Vásárhelyi Televízióban ütköztették érveiket, melyről a Hódpress számolt be.