A jegybank másodszor alkalmazta az inflációs kilátások leírására a "visszafogott inflációs környezet" fordulatot, míg a tavalyi év végéig hosszú időn át "változatlanul mérsékelt inflációs környezetet" említett. Az októberi 0,1 és a novemberi 0,5 százalék után decemberben ugrott 0,9 százalékra a fogyasztói árindex.
A decemberi 0,9 százalékossal megegyező januári inflációs adatot az MNB azzal magyarázta, hogy a sertéshús áfájának csökkentése ellensúlyozta azt, hogy az üzemanyagok ára bázishatások miatt kevésbé mérséklődött, mint az előző hónapban. (Éves összevetésben az üzemanyagok ára januárban 5,4 százalékkal csökkent a decemberi 8,9 százalék után.)
A maginfláció mutatójának 0,1 százalékpontos emelkedése mellett az indirekt adóktól megszűrt maginfláció 0,2 százalékponttal 1,3 százalékra nőtt. A keresletérzékeny termékek inflációja 0,4 százalékponttal 1,9 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja 0,3 százalékponttal 2,0 százalékra emelkedett.
Az MNB szerint az iparcikkek éves inflációs rátája decemberhez képest enyhén, de az elmúlt másfél év átlagánál magasabb szintre emelkedett. Mint az elemzés hozzáfűzte, az iparcikkek árazását az importárak árleszorító hatása, illetve a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet együttes hatása alakítja.
Az átárazások szempontjából meghatározó január hónapban a piaci szolgáltatások árai havi összevetésben mérsékelten emelkedtek, jelentősebb áremelkedés csak a biztosításoknál történt, míg az egyéb szolgáltatásoknál visszafogott volt az árdinamika. Az elemzés leszögezte: a lakosság inflációs várakozásai az alacsony inflációs folyamatoknak megfelelően mérsékeltek és a múlt év eleje óta érdemben nem változtak.
MTI
