A bostoni székhelyű tanácsadó-elemző cég összesítése által említett összeg megfelel az éves magyar GDP huszonötszörösének. A legnagyobb ilyen alap továbbra is a kínai, ez önmagában 1,2 ezermilliárd dollárnyi befektetést kezel, de nem sokkal marad el tőle az orosz és a kuvaiti sem, Szaúd-Arábia pedig éppen tegnap jelentette be, hogy új alapot indít ötmilliárd dolláros tőkével.
Ha az elmúlt három esztendőben átlagosan megfigyelt 24 százalékos éves vagyonnövekedési ütemet tartani tudják ezek az egyébként sokszor átláthatatlanul működő befektetési alapok, akkor egyesített eszközállományuk hét év múlva meghaladja a világ legnagyobb gazdaságának számító Egyesült Államok éves GDP-jét is.
Nem csoda tehát, hogy világszerte nőnek a félelmek a külföldi tulajdonszerzéssek kapcsolatban. Japán a napokban megakadályozta, hgy a TCI brit befektetési alap növelje részesedését a J-Power japán energiacégben. Új-Zélandon a kormány egy kanadai nyugdíjalap tulajdonvásárlását utasította el az aucklandi repülőteret üzemeltető vállalatban, egy másik ügyletben viszont Kanada blokkolt: meggátolta az USA-ban bejegyzett Alliant Techsystemet abban, hogy megszerezze a MacDonald Dettweiler űrtechnológiai részlegét - számol be a Világgazdaság.
