A gazdaság teljesítménye az első három negyedévben 0,9 százalékkal bővült. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A negyedév/negyedév alapú növekedési ütem megegyezett az első becsléssel.
Siralmas mezőgazdaság, javuló ipar
A harmadik negyedévi GDP-emelkedés elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye - olvasható a KSH tájékoztatójában. A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok negyedéves teljesítménye.
A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt tovább esett (-15,2 százalék). Az ipar hozzáadott értéke viszont továbbra is jelentősen (10,8 százalék) növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 12,5 százalékos bővülés következtében. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, a műszergyártás, illetve a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a fa-, papír- és nyomdaipar területén.
Az építőipar hozzáadott értéke a korábbinál enyhébb mérséklődést mutatott (-4,2 százalék). Az építőipari termelésen belül az épületek építése építménycsoport teljesítménye meghaladta az előző évi szintjét, melyben az ipari, a kereskedelmi és a felsőoktatási épületek idén megkezdett építése is szerepet játszott. Az egyéb építményeken végzett munkák volumene ugyanakkor továbbra is jelentősen elmaradt az előző évitől, melynek oka, hogy a költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége befejeződött. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen 1,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
Éledezik a fogyasztás
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,4 százalékkal emelkedett, így 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az előző negyedévekkel ellentétben teljesítménybővülés mutatkozott – részben az alacsony bázis hatására – a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (1,9 százalék) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésével.
A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 2,3 százalékkal emelkedett, melyben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,5 százalékkal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 0,3 százalékos mérséklődés mutatkozott. Az ágazatcsoporton belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye csökkent, elsősorban a biztosító ágazat miatt, a biztosítások élet és nem-életbiztosítási díjbevételeinek visszaesésével, a tűz- és elemi, illetve az egyéb vagyonbiztosítások megugró kárráfordításaival, valamint az életbiztosítások növekvő kifizetett szolgáltatásaival összefüggésben.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása hét negyedév óta először újra növekedett 2010. harmadik negyedévében, 1,2 százalékkal, plusz 0,8 százalékponttal járulva hozzá a GDP változásához. A háztartások fogyasztási kiadása 0,8 százalékkal emelkedett (részben a kiugróan alacsony bázis miatt), ahol emelkedésre szintén hét negyedévvel ezelőtt került sor utoljára. A háztartások fogyasztási kiadásán belül már az élelmiszerekkel kapcsolatos kiadások volumene is növekedésnek indult, ugyanakkor a lakásszolgáltatással kapcsolatos kiadások volumene stagnált.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 3 százalékkal bővült. A közösségi fogyasztás területén 1,7 százalékos növekedés figyelhető meg. A közösségi fogyasztás így plusz 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 1,3 százalékkal bővült.
Hasít az export
A bruttó állóeszköz felhalmozás esetén a visszaesés az előző negyedévinél kisebb mértékű, 2,6 százalékos volt, ami 0,6 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A nemzetgazdasági ágak többségében növekedés jelentkezett, amelyben a bázishatásnak volt jelentős szerepe. A feldolgozóipar és az oktatás nemzetgazdasági ágazat beruházásai jelentősen nőttek: elsősorban a jármű-, a gumi- és a számítógép-, elektronikai termék gyártás egyedi nagyberuházásai, valamint az oktatás minden területén megvalósuló intézménybővítések, -felújítások eredményeként. A nagy súlyú ágazatok közül a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése.
A készletek állománya a harmadik negyedévben emelkedett, miután a feldolgozóipar néhány fontos húzóágazatában készletnövekedés jelentkezett. Fontos készletnövelő hatása volt a gázszolgáltatók készletei emelkedésének is. A belföldi felhasználás a harmadik negyedévben összességében 0,3 százalékkal növekedett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 497 milliárd forint aktívum keletkezett, romló külkereskedelmi cserearányok mellett. Az export és az import volumene továbbra is hasonló mértékű 13,9, illetve 13 százalékos növekedést mutatott. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege plusz 1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 17,2 százalékkal, importja 16,6 százalékkal nőtt. A szolgáltatások exportja 0,7 százalékkal nőtt, míg importja 3,2 százalékkal csökkent.
mfor.hu
