Cuj Tien-kaj (Cui Tiankai) külügyminiszter-helyettes sajtóértekezletén az amerikai terület felelőse határozottan kijelentette: "a normális kereskedelmi kapcsolatoknak és energiaügyi együttműködésnek semmi köze a nukleáris témához". "Ne keverjünk össze különböző dolgokat" - tette hozzá azzal, hogy Kína jogos igényeit tiszteletben kell tartani.
Megfigyelők megjegyzik, hogy mivel Kína a világ legnagyobb energiafelhasználója és olajimportjának 11 százaléka (az iráni export közel egyharmada) származik a perzsa államból, biztosra vehető, hogy Peking nem csatlakozna egy - az Egyesült Államok által szorgalmazott - Irán elleni olajembargóhoz. A napi 560-600 ezer hordónyi mennyiséget nehéz lenne egy időben alternatív forrásból biztosítani.
A térségben hasonló cipőben jár Dél-Korea és Japán is. Előbbi importjának 10, míg utóbbi közel 9 százalékát vásárolja Irántól. India teljes behozatalának közel 12 százaléka származik a világ harmadik legnagyobb olajtartalékával rendelkező iráni mezőkről.
Az idézett kínai vezető diplomata visszautasította azt a feltevést, hogy az Iránnal kereskedő országok Teherán atomprogramjának megvalósítását segítenék. Egyben hangoztatta: Kína támogatja a nukleáris fegyverek elterjesztésének megakadályozására vonatkozó erőfeszítéseket, de álláspontja szerint az országnak joga van a békés célú nukleáris energiához.
A Global Times (GT) című napilap keddi száma ugyancsak kemény hangon áll ki az iráni kapcsolat mellett, amikor az Egyesült Államok esetleges katonai beavatkozásának esélyét latolgatja Irán ellen. A cikk szerzője szerint Kína képtelen Teherán oldalán szembeszállni Washingtonnal, ezért - nyilvánvaló érdekei miatt - a háború megakadályozására kell törekednie, amihez Oroszországra is szüksége van.
A cikkíró álláspontja az, hogy az Egyesült Államok nem kész egy háborúra Iránnal, s úgy véli: a Teherán melletti kiállás lehetőség Kína számára diplomáciai befolyásának növelésére.
MTI
