Az elmúlt két évben szinte csak az vett lakást, akinek készpénze volt rá, jelentősen visszaszorult a hitelből vásárlók száma. Nagyrészt ennek volt köszönhető, hogy két év alatt 70 százalékkal csökkent a lakáscélú és jelzáloghitelek száma.
Éledezik a lakáspiac
A válságnak három fő hatása volt: egyrészt sokan kiszorultak a hitelezhetőségből, másrészt akik kaphattak, azok sem mertek felvenni hitelt, harmadrészt pedig nem volt reális a kívánt áron eladni a lakásokat – hangzott el az OTP által szervezett csütörtöki sajtóbeszélgetésen.
„Jelenleg az eladók még mindig kivárnak, ha tehetik, továbbra is nagy a bizonytalanság, tudják, hogy csak hatalmas engedményekkel tudnának túladni lakásukon. A vevők részéről pedig komolyabb alkuk, merészebb ajánlatok jellemzik a piacot” – mondta Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. A szakember szerint jellemző lett, hogy a vevők több lakásra tesznek ajánlatot, akár 30 százalékkal is az irányár alatt. Emellett visszaszorult az érzelmi vásárlások aránya, az érdeklődők számára egyre fontosabbak az anyagi szempontok.
Valkó Dávid elmondta: tapasztalataik szerint jelentősen visszaszorultak a hitelből vásárlók, a piacon jelenleg a szereplők 70 százaléka készpénzből vesz lakást, míg a válság előtt éppen fordított volt az arány. Emellett az utóbbi két évben reális alternatíva lett az albérlet (x), ami hosszabb távon is átrendezheti a piacot. Az Otthon Centrum szakértője szerint az újépítésű lakások piaca szenvedte meg legjobban a válságot, ott akár 70 százalékkal is visszaeshetett a kereslet, ennek köszönhetően ma 3800 eladatlan lakás van a fővárosban. Átlagosan Budapesten 10-15 százalékkal, vidéken pedig 20-25 százalékkal estek vissza az árak.
Ugyanakkor vannak biztató jelek: az első negyedévben 15 százalékkal emelkedett a tranzakciószám az Otthon Centrumnál, az egész évet tekintve pedig 5 százalékos bővülésre számítanak.(Hasonlóan optimista számokról adott hírt az ingatlapiac másik nagy szereplője, a Duna House is, amely májusban mind bevételben, mind pedig tranzakciószámban fennállása óta a legjobb eredményét érte el. - szerk.)
OTP: nem befolyásolja a bankadó a hitelezési aktivitást
A válság hatására a hitelezők is visszavonultak, a bankok sokkal jobban megnézik, kinek adnak hitelt. Ehhez kapcsolódtak a törvényi változások: a támogatott forinthitelek tavaly nyári eltűnése, illetve az idei szigorítások. „Korábban a bankok becsülték a jövedelmet, most ezt próbálta mederbe terelni a kormány” – mondta a sajtóbeszélgetésen Illés Zoltán, az OTP lakossági üzletágának ügyvezető igazgatója.
A változások a forinthitelek térnyerését eredményezték: a legnagyobb magyar kereskedelmi banknál májusban már a lakáshitelek 93 százalékát hazai devizában helyezték ki. A teljes piacon a hitelkihelyezés azonban még a tavalyi rossz évhez képest is további 30 százalékkal esett, így két év alatt már 70 százalékos volt a zuhanás. „Az OTP esetében ugyanebben az időszakban 10 százalékos növekedést regisztráltunk, az új hiteleken belül 20 százalék felett van a részesedésünk” – emelte ki Illés Zoltán.
A bank az utóbbi egy évben 50 ezer embernek nyújtott segítséget Adósvédelmi Programja keretében, ez a törlesztőrészlet átmeneti csökkentését vagy a törlesztés felfüggesztését jelentette.
„Mi is kíváncsian várjuk a kormány második akciótervét, melyet a hírek szerint szeptemberben jelenthetnek be. Állítólag annak a középpontjában többek között a lakáshoz jutás áll majd, akár visszatérhetnek a támogatott forinthitelek is” – mondta az OTP ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt hetekben több szakértő is azt jósolta, hogy a tervezett bankadó visszavetheti majd a hitelezési aktivitást. Illés Zoltán újságírói kérdésre elmondta: az OTP esetében a pluszadó nem fogja befolyásolni a hitelkihelyezést, és a bank nem terheli majd az ügyfelekre a költségeket. „Abban nem vagyok biztos, hogy a többi, nem hazai tulajdonú bank is hasonlóan vélekedik majd” – tette hozzá az OTP lakossági üzletágának vezetője.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
