A feltételezettnél mélyebb szakadék húzódik a magyar kormány, valamint az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között, állítja szerdai számában a Der Standard.
Nem csak a bankadó a probléma
Az osztrák napilap szerint Budapest úgy világítja meg a történteket, mintha az IMF és a kormány közötti tárgyalások megszakadásának fő oka a bankokra kivetendő adó körüli vita lenne. Az újság ezzel szemben - az ügyet közelről ismerő forrásokra hivatkozva - azt állítja, hogy az IMF és az EU nem csupán a bankadó tervét, hanem összességében az Orbán-kormány gazdaságpolitikai programját illeti kritikával.
"A fő probléma, hogy a kormány által javasolt intézkedések legtöbbje nem mutat tartós strukturális reformokat, és azoknak negatív hatásuk lenne a gazdaságra” - idéz a lap egy meg nem nevezett IMF-tisztviselőt. Szerinte a Valutaalap néhány hosszú távú reform figyelembe vételét javasolta a magyar kabinetnek, amely azonban nem volt vevő ezekre.
Uniós jogot sérthet a kormány
A lap szerint az EU-delegáltak arra is felhívták a figyelmet, hogy az Orbán-kormány tervei közül négy intézkedés sértheti az uniós jogot. Ezek között említik a devizahitelek betiltását, Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének a fizetéscsökkentését, bizonyos alkoholtartalmú italok adómentessé tételét (a házi pálinkafőzés legalizálását - a szerk.) és a bankadó bevezetését.
Mint ismert, szombaton felfüggesztette az egyeztetéseket a magyar kormánnyal a Valutaalap, az EU és a Világbank küldöttsége. Az IMF szerint Magyarországnak továbbra is költségvetési nehézségekkel kell megküzdenie - a nagy feladat a 2011-es év lesz, amikor számos gazdasági kiigazítást kell elvégeznie a kabinetnek. Magyarország a tárgyalások felfüggesztése miatt egyelőre nem juthat hozzá az IMF-hitelkeret maradék részéhez, csak majd ha lezárul a hitel-felülvizsgálat.
Az IMF, az EU és a Világbank 2008 novemberében összesen 20 milliárd eurós készenléti hitelkeretet nyitott meg Magyarország számára, eredetileg 17 hónapra, 2010 márciusáig. 2009 szeptemberében a magyar fél kérésére a nemzetközi szervezetek úgy döntöttek, hogy Magyarország 2010 októberéig hívhatja le a hitelkeret fel nem használt részleteit. A legutóbbi folyósítás 2009 szeptemberében történt meg. Az akkori döntés alapján a még rendelkezésre álló hitelforrást négy egyenlő, 800 millió eurós részletben lehetne lehívni a meghosszabbított futamidő hátralévő ideje alatt.
Orbán: betartjuk a megállapodást
Orbán Viktor miniszterelnök kedden a visegrádi országok kormányfőinek budapesti csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón annyit mondott: az IMF és Magyarország között létrejött szerződés alapján az egyetlen konkrét elvárás Magyarországgal szemben a 3,8 százalékos költségvetési hiány, ezt az ország be is fogja tartani; az azonban, hogy ezt hogyan teszi, kizárólag nemzeti felelősség - jelentette ki.
Menedzsment Fórum
