A visegrádi országok közül Magyarország költi a legtöbb pénzt családtámogatásra - derül ki az Ecostat pénteken közölt tanulmányából. A 2008-as adatokból az is látszik, hogy a közhiedelemmel ellentétben egy átlagos magyar több mint 7 százalékkal többet kap vissza az államtól, mint amennyit elvonnak tőle. Ez pedig ismét rávilágít a magyar gazdaság legnagyobb problémájára, hogy milyen kevesen dolgoznak nálunk a környező országokhoz képest.
A kevés dolgozó tartja el a többséget
Az Ecostat a 2008-as adatokat vizsgálva megállapította, hogy egy átlagos magyar éves jövedelme 6747 euró volt, ezzel csak a lengyeleket sikerült egy hajszállal megelőzni a visegrádi országok közül. A legmagasabb egy főre jutó jövedelem Csehországban volt, ahol 8828 eurót keresett egy átlagos állampolgár.
Az elvonások szintjét tekintve első helyen áll hazánk, a fent említett eredeti jövedelem 38,6 százaléka vándorolt az állam zsebébe. Ez az arány a cseheknél 34,3 százalék, a lengyeleknél és a szlovákoknál viszont 30 százalék alatt volt. Mégsem mondhatjuk azt, hogy az állam élősködne a magyarokon, mivel az állami transzferek aránya is nálunk volt messze a legmagasabb: 45,8 százalékos. Ez másfélszerese például Szlovákia 30,8 százalékos arányának.
Így tehát az elvonások és a transzferek kalkulálásával a magyarok átlagos jövedelme 7230 euró volt évente, ami 7,2 százalékkal magasabb az eredeti jövedelemnél. Azaz az állam ennyivel többet juttatott egy főre vetítve, mint amennyit elvont. Magyarország a nagy újraelosztást alkalmazó országok közé tartozik, az aránylag magas adókat jelentős szociális transzferek ellensúlyozzák, így a redisztribúció eredményeként több mint 7 százalékkal emelkedik a háztartások és a nonprofit szervezetek jövedelme - állapítja meg a tanulmány. Lengyelországban az alacsony adók és járulékok és a viszonylag nagy tömegű transzferek eredményeként a korrigált rendelkezésre álló jövedelem több mint 13 százalékkal haladja meg az eredeti szintet. Ezzel szemben Csehországban, és különösen Szlovákiában a szerény elvonások mellett a juttatások tömege is alacsony.
"Mindegyik vizsgált országról elmondható, hogy a transzferek legnagyobb része az időskorral és az egészséggel kapcsolatos kiadás" - állapítják meg az Ecostat szakemberei. Azaz az elvonások és a transzferek elosztásával lényegében az jár rosszul, aki dolgozik, és keveset van kórházban, így az egészségügyi ellátásból sem veszi ki a részét.
Ez pedig ismét rávilágít a sokak által kivesézett problémára: arra, hogy még a környező országokhoz képest is alacsony a foglalkoztatás hazánkban. Ez pedig azt jelenti, hogy kevesen fizetnek be a kasszába, a közös tortából viszont mindenki kiveszi a részét.
Családtámogatás: ablakon kidobott pénz?
Az Ecostat részletes tanulmányának másik fontos megállapítása arra utal, hogy Magyarországon nem túl hatékony a családtámogatások rendszere. A számokból ugyanis az látszik, hogy a régió négy vizsgált állama közül messze mi költjük a legtöbbet a gyermekvállalás ösztönzésére, ennek azonban évek óta nincs eredménye.
Az összes szociális transzferen belül hazánkban 10,2 százalék a családi támogatások aránya, ez kiemelkedően magas, Csehországban és Szlovákiában 7-8 százalék, Lengyelországban pedig mindössze 3,3 százalék ez az arány. Az egyes országokban sokféle családtámogatási fajta létezik, ugyanakkor néhány alapelv figyelembevételével összehasonlíthatjuk az ellátórendszereket. A kiadások nagyobb részét általában a pénzbeli juttatások teszik ki, de a legtöbb országban léteznek természetbeni ellátások is. A pénzbeli kifizetések lehetnek egyösszegűek, illetve időtartamra szólóak.
Az egyösszegű juttatásokat tipikusan a gyermek születése környékén folyósítják szülési segély formájában. A gyermekvállalás támogatása szempontjából azok a juttatások a leglényegesebbek, amelyek széles kör számára, hosszú időn keresztül vehetőek igénybe. A két legfontosabb ellátás-típus (a családi pótlék és a szülői távollétre járó támogatások) nemzetközi összehasonlítása alapján az Ecostat szakemberei megállapították, hogy a visegrádi országok között a magyarországi juttatások a legmagasabbak.
Hazánkban az egy gyermeket nevelő családok évente 1953 eurónyi támogatásban részesülnek az állam részéről, ami például több mint négyszerese a lengyel 446 eurós összegnek. Szlovákiában 1122 eurót kapott egy átlagos egygyermekes család 2007-ben, míg a cseheknél 1458 euró volt ez az összeg.
A családtámogatások elosztása szempontjából mi és északi szomszédunk lógunk ki a sorból: hazánkban és Szlovákiában majdnem a teljes összeg alanyi jogon jár, azaz mindenki automatikusan megkapja, ha gyermeke születik. A csehek az összeg negyedét már rászorultsági elv alapján utalják, míg Lengyelországban mindössze a támogatás 30 százaléka jár alanyi jogon, 70 százalékot pedig a rászorultság alapján osztanak szét. Éppen ezért az összes családtámogatásra kifizetett összeg tekintetében is hazánk jár az élen, hiszen egyrészt nálunk jár a legtöbb pénz, másrészt azt szinte mindenki automatikusan megkapja.
A legtöbb országban a szociális juttatások mellett az adórendszer is támogatja a gyermeket nevelő családokat. Szlovákiában és Lengyelországban már az első gyermek is csökkentheti az adó mértékét. Magyarországon a legalább 3 gyermeket nevelők igényelhetnek adókedvezményt. Csehországban egyáltalán nincs gyermekek utáni adókönnyítés.
Beke Károly
mfor.hu
