Az EU közép- és kelet-európai régiójában élénk növekedés volt megfigyelhető 2015 második negyedévében, és a rövid távú mutatók változatlan növekedési ütemet jeleznek előre. Az év egészére nézve 2-3,5 százalék közötti, a potenciális növekedést némileg meghaladó GDP-bővülés várható. Ha a növekedés motorját kezdetben az EU-n belüli növekedés által támogatott export jelentette is, mára ezt a szerepet a belső fogyasztás vette át. A csökkenő munkanélküliség, a bérek érezhető növekedése és a rekord alacsony infláció a fogyasztást, az EU-pénzek fokozott felhasználása pedig a beruházásokat támogatja. Emellett stabilak a régió külső pozíciói is: az export növekszik, ha nem is a 2015. első negyedévi ütemben, de stabilan, a folyó fizetési mérlegek pedig pluszosak vagy egyensúlyban vannak. Kellő mértékben áll rendelkezésre külső forrás, ami támogatja a devizákat és a hitelképességet.
"A közép- és kelet-európai országokra, melyeknek közvetlen kínai kitettsége alacsony, illetve a nyersanyagárak csökkenésének haszonélvezői, a piac egyre inkább úgy tekint, mint biztonságos menedékre a feltörekvő országok között" – mondta Lubomir Mitov, az UniCredit közép- és kelet-Európáért felelős vezető közgazdásza.
Ami a térség többi országát illeti, Törökország nem tudott profitálni az EU-n belüli pozitív fejleményekből, az alacsony olajárból vagy a globális likviditási bőségből. Oroszország pedig a nyersanyag árak átfordulásának jelentős vesztese lett. Mivel exportbevételeinek 75 százaléka, illetve az állami bevételek közel fele olajból és földgázból származik, a július óta tartó újabb olajáresés komoly érvágás volt az eleve meggyengült és a folytatódó szankciók által piacoktól elzárt gazdaságnak. Ukrajnában, melyet nem várt pénzügyi és geopolitikai válság sújt, úgy tűnik, a gazdaság elérte a mélypontot 2015 második negyedévében. A nyár folyamán stabilizálódott vagy – igaz alacsony bázisról – már kismértékű növekedést mutatott a GDP, az ipari termelés, illetve a kiskereskedelem is.
Horvátország és Szerbia az eurózónán belüli fellendülésnek köszönhetően túljutott a recesszión, az idei növekedés azonban mindkét ország esetében szerény, 1 százalék alatti lesz. Ez valamelyest megmutatkozik az EU közép- és kelet-európai régiójához képest szerény árukiviteli részesedésben is, ami miatt az európai fellendülés hatásai csak korlátozott mértékben jelentkeznek. Az EU közép- és kelet-európai régiójától eltérően, a belföldi kereslet még nem állt helyre, és azt komoly mértékben visszafogja a jelentős és növekvő makrogazdasági egyensúlytalanság, ami korlátozza a bizalmat és a politikai mozgásteret.
Kilátások: eltérő irányú fejlődés
A jelen fejleményei nagyon eltérő kilátásokat vetítenek előre az egyes közép- és kelet-európai alrégiókban. A bank rövid távú előrejelzései azon a feltevésen alapszanak, hogy a növekedés kis mértékben tovább gyorsul az eurózónában és az USA-ban, a nyersanyagok ára 2016-ban stabilizálódik és felfelé tendál, a kínai növekedés mérsékelten lassul, a Fed kamatemeléseire pedig fokozatosan kerül sor. Az EKB részéről az eszközvásárlási program az eredeti terveknek megfelelően folytatódik.
Lubomir Mitov magyarázata szerint: "Ilyen feltételezések mellett a körülmények kedvezőek a közép- és kelet-európai régió számára. Az előrejelzések azonban komoly különbséget mutatnak az egyes alrégiókra nézve az eltérő mértékű sérülékenység és az EU-integráció, valamint a gazdaságpolitikák és reformok függvényében. E kritériumok alapján az EU közép- és kelet-európai régiója a leginkább esélyes arra, hogy profitálni tudjon a kedvező globális környezetből.
Az EU-KKE régiója várhatóan jövőre is stabilan, a potenciális szint felett teljesít majd. Kisebb mértékű lassulás várható azokban az országokban, melyeknél a beruházások leginkább az EU-forrásokra támaszkodtak, mivel a két EU költségvetési időszak között – Lengyelország kivételével – várhatóan mindenhol csökkenni fog a forrásfelhasználás mértéke. Az EU által finanszírozott beruházások visszaesésének nagy részét azonban ellensúlyozza majd a növekvő fogyasztás, a feszesebbé váló munkaerőpiac ugyanis magasabb béremelkedést eredményez. Kiegyensúlyozott növekedés mellett várhatóan a külső pozíciók is stabilak maradnak. A közvetlen tőkeberuházáshoz kapcsolódó pénzáramok túlsúlya és a stabil fundamentumok mellett nem látunk komolyabb külső finanszírozási kockázatot.
Az UniCredit elemzőinek legfontosabb következtetése tehát az, hogy a közép- és kelet-európai régió – a heterogenitása ellenére is – jobb pozícióból várhatja a jövő kihívásait, mint más nagyobb feltörekvő piaci országok.
mfor.hu
