2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Akár tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerő-költségek között, amelyek tavaly 3,8 és 40,3 euró között mozogtak az Európai Unióban (EU) - derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának hétfőn közzétett adataiból.

A jelentés szerint a legalacsonyabb költségeik Bulgáriában, a legmagasabbak Dániában voltak a munkáltatóknak, leszámítva a mezőgazdaságot és a közigazgatási szférát. Magyarországon 7,3 eurót kellett fizetni egy órányi munkaerőért az Eurostat szerint 2014-ben, ami fél százalékkal kevesebb, mint 2013-ban és az ötödik legalacsonyabb érték az unióban. Forintban számítva azonban 3,3 százalékkal, 2261,4 forintra nőtt az óránkénti munkaerő-költség tavaly éves összehasonlításban.

A bérköltség foritban számolt növekedése és euróban vett csökkenése mögött természetesen a hazai fizetőeszköz gyengülése áll, amely komoly versenyelőny az ország számára. Ez az ipari termelés bővülésében meg is látszik. Olvassa el a témában írt cikkünket - Így kell gyárat avatni a „keményen dolgozó kisemberek hátán”

Az Eurostat szerint az átlagos becsült munkaerő-költség uniós szinten 24,6, az eurózónában 29,2 euró volt 2014-ben, ami 1,4 és 1,1 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. A legmagasabb átlagos értéket az ipari szektorban mérték, uniós szinten 25,5, az eurózónában 32 eurót. A szolgáltatási szektorban ugyanez az érték 24,3 és 28,2 euró volt tavaly, míg az építőiparban 22 és 25,8 eurót regisztrált az unió statisztikai hivatala.

Az alacsony munkabér egyik "következménye":
Kattintásra galéria nyílik!

Az Eurostat által számított munkaerő-költség tartalmazza a munkabért, valamint az olyan nem bérjellegű költségeket, mint a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulás. A nem bérjellegű költségek aránya a munkaerő teljes költségéből Svédországban és Franciaországban volt a legmagasabb (31,6 és 33,1 százalék), míg Máltán és Dániában a legalacsonyabb (6,9 és 13,1 százalék). Magyarországon ez az arány 23,2 százalék volt tavaly.

Az Eurostat a 10 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozásokat vette figyelembe, az adatok összeállításakor a hivatal 2012-es munkaerő-költség felméréséből és a tagállamok által megadott munkaerő-költség indexből indult ki.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!