6p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Hiába javult sokat a magyar termékenységi ráta, ez nem lesz elég.

Gyakran olvashatunk a sajtóhírekben az alacsony születésszámokról, illetve a társadalom elöregedéséről. A Bankmonitor most felkutatta a legfrissebb elérhető adatokat, hogy tisztán lássunk a magyar demográfiai helyzetet illetően. A népesedési folyamatok alapján pedig a nyugdíjrendszer későbbi nehézségeire is következtethetünk.

Tényleg elérhetetlen a 2 feletti termékenységi ráta?

Elsőként érdemes megvizsgálni a születési ráta (szakszerűbben fogalmazva a teljes termékenységi ráta) alakulását. Ez a mutató azt méri, hogy egy nőnek átlagosan hány gyermeke születne élete során, ha az adott évi állapot hosszú távon állandósulna. A demográfusok álláspontja szerint a népességszám tartós fennmaradásához arra van szükség, hogy az adott országban 2,1 környékén stabilizálódjon a teljes termékenységi arányszám. Ennél alacsonyabb érték esetén a népesség jó eséllyel fogyatkozik.

Ehhez képest a legfrissebb elérhető összehasonlítás alapján azt látjuk, hogy az Európai Unió tagállamai közül 2022-ben sehol nem sikerült a 2-es születési ráta elérése. Magyarország az előkelő 6. helyezést szerezte meg a maga 1,56-os értékével, míg Franciaország büszkélkedhet a legmagasabb születési rátával (1,79).

Mivel a 2022-es állapot csak egy pillanatképet mutat, érdemes azt is megnéznünk, hogy két évtized alatt milyen irányba változott az egyes országok születési rátája. Magyarország ebben is jól teljesített, 2001-től 2022-ig 0,25 pontot nőtt a gyermekvállalási kedvet jelző adat értéke.

A népességszámot nem kizárólag a születésszámok befolyásolják. Hasonlóan fontos az is, hogy a halálozások hogyan alakulnak, illetve a vándorlási mérleg (be- és kivándorlás különbsége) milyen egyenleget mutat.

Hiába a viszonylag jó számok, mégis öregszik a magyar!

Habár európai összevetésben a magyar születési ráta különösen 2011-től 2022-ig felettébb kedvezően alakult, mégis fenyeget a társadalom elöregedésének veszélye. Ennek egyik oka a Bankmonitor szakértői szerint az, hogy a szülőképes korú nők száma (a Ratkó-unokák kiöregedésével) mostanra jelentősen csökkent. Ha pedig eleve kevés nő tud szülni, akkor a magas születési ráta is alacsony születésszámokhoz vezethet.

Ezt jelzi az időskori eltartottsági ráta várható alakulása is, amely a 65 évnél idősebbek és a 15-64 éves korú lakosok számának arányát mutatja. Mivel Magyarországon éppen 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár, így ezt a mutatószámot úgy is értelmezhetjük, hogy hány nyugdíjas korú lakos jut egy aktív korú állampolgárra.

Az Eurostat gyűjtése szerint a 2023-as magyar adat valamivel kedvezőbb az uniós átlagnál. Hazánkban száz aktív korú lakosra 31,9 nyugdíjas korú lakos jutott, miközben az Unió egészében ez 33,3 volt. Ha azonban előre tekintünk a távoli jövőbe, mindenütt az időskori eltartottsági ráta drasztikus növekedését várhatjuk. 2060-ban (azaz mire az 1995-ben születettek betöltik a 65 éves kort) az Unió egészében 53 időskorú lakos jut majd száz aktív korú lakosra. Magyarországon ennél enyhén alacsonyabb, de a mostaninál sokkal magasabb érték (49,7) várható.

Ki fogja eltartani a rengeteg nyugdíjast?!

A nyugdíjrendszerünk szolgáltatásának színvonala már ma is hagy kívánnivalót maga után. Az átlagnyugdíj (231 ezer forint) idén januárban alig haladta meg a nettó átlagkereset (417 ezer forint) felét. Továbbá a Bankmonitor számításai szerint több mint 900 ezer nyugdíjas a létminimum alatt él.

Márpedig a demográfiai helyzet ma még lényegesen kedvezőbb, mint amilyen a következő évtizedekben valaha is lesz. Nem nehéz elképzelni, hogy milyen állapotok fognak uralkodni akkor, amikor a mostaninál sokkal előrehaladottabb lesz az elöregedés folyamata, és nem 32 nyugdíjas jut majd száz aktív korúra, hanem akár 50!

A felosztó-kirovó vagy másnéven folyó finanszírozású nyugdíjpillér pénzügyi egyensúlya csak akkor lehet biztosított, ha a legfőbb paraméterek hozzáigazodnak a drasztikus elöregedéshez. Vajon elkerülhető lesz a nyugdíjkorhatár emelése? Nem valószínű, annak ellenére sem, hogy a magyarok már ma is az egyik legkevesebb időt töltik nyugdíjban. Elérkezhet az adó- és járulékkulcsok emelése, vagy akár a reálnyugdíjak további lemorzsolódása? Ez bizony mind benne van a pakliban.

Sokat segítene, ha lenne erős tőkefedezeti pillérünk – de nincs

A modern nyugdíjrendszerekben nem csak a folyó finanszírozású pillérből származik jövedelmük a nyugdíjasoknak, hanem úgynevezett tőkefedezeti pillérekre is támaszkodhatnak. Magyarországon legutoljára 2011. előtt volt feltőkésítésre irányuló törekvés, de 2011-től a magánnyugdíjpénztári rendszer gyakorlatilag megszűnt, és mostanra mind a taglétszám, mind a kezelt vagyon csaknem lenullázódott.

Léteznek még az önkéntes megtakarítási lehetőségek, melyeket közepes aktivitással használnak ki a mai aktívak. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok 1,1 millió főt számlálnak (bár közülük kb. 50% valójában régóta nem fizet be a számlájára), a nyugdíjbiztosítással rendelkezők száma nagyságrendileg 500 ezerre tehető, valamint szűk 100 ezres számban beszélhetünk NYESZ-számlákról is. Ha ezt a kb. 1,6 milliós tömeget összevetjük a 4,7 millió foglalkoztatottal, azt mondhatjuk, hogy nagy tér van még a fejlődésre.

Összefoglalás

A magyar születési ráta európai összevetésben nem rossz, de a demográfiai előrejelzések ennek ellenére súlyos elöregedést helyeznek kilátásba. Ilyen körülmények között jó eséllyel az állami nyugdíjrendszer mostani szolgáltatási színvonala sem lesz fenntartható, idővel korhatáremelésre és a nyugdíjak elértéktelenedésére lehet számítani.

Tőkejövedelem hiányában a magyarok rendkívül kiszolgáltatott anyagi helyzetbe kerülhetnek, ezért mindenképpen érdemes nyugdíj-előtakarékosságban gondolkodni. A legtöbb nyugdíjcélú megtakarítás már havi 10-15 ezer forinttal elindítható, tehát a belépési küszöb viszonylag alacsony. Ugyanakkor a befizetési vállalást nem feltétlenül célravezető a minimáldíjakhoz igazítani, inkább érdemes megalkotni egy reális pénzügyi tervet, amelynek segítségével kellő mennyiségű megtakarítás tud összegyűlni 65 éves korunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!