A bírónak minden ügyben törvényes döntést kell hoznia - tette hozzá. A kollégiumvezető szerint devizahiteles ügyekben a kölcsönszerződések érvénytelenségére alapított pereskedés több szempontból sem tűnik célszerűnek.
Egyfelől a devizahitelezés problémái többnyire a hitelnyújtás után bekövetkezett drasztikus árfolyamváltozásokból erednek, a szerződés érvénytelensége azonban a szerződés megkötésekor fennálló körülmény. Másrészt, ha mégis kimondják egyes ügyekben a kölcsönszerződés érvénytelenségét, akkor nyomban esedékessé válik a teljes kölcsönösszeg és törvényes kamatainak visszafizetése - figyelmeztetett a szakember.
Wellmann György elmondta: több mint kétszáz devizahiteles ügy van a Kúrián, az alsóbb fokú bíróságokon pedig sok ezer. Júniusban megszületett az újabb, már harmadik jogegységi döntés a devizahitelekkel kapcsolatban, amelyben kimondták: érvényes az a devizahiteles kölcsönszerződés, amelyben a tartozás összege forintban meghatározott, de azt a nyilvántartás devizában egyértelműen tartalmazza és kiszámítható.
A kollégiumvezető kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a bankszövetséghez áprilisban írt levelét félreértelmezték: nem elnézést kért, hanem tényszerűen közölte, hogy az egyik devizahiteles ügyben hozott kúriai döntés ellentétes a legfelsőbb bírói fórum korábbi jogegységi határozatával.
A félévzáró sajtótájékoztatón Darák Péter, a Kúria elnöke elmondta: a legfelsőbb bírói fórumra érkező ügyek egyetlen területen emelkedtek drasztikusan, 2015 első félévéhez képest az idei első félévben csaknem háromszorosára - 165-ről 445-re - emelkedett a gazdasági ügyek száma, ami javarészt a devizahiteles perek hatása. Ezen kívül büntető ügyszakban érzékelhető lassú, de szakadatlan emelkedés.
Az első félévben kilencszázezer látogatója volt a Kúria honlapjának, mintegy kétszáz jelentős döntésről tettek közzé összefoglalókat, és csak ezekre mintegy százezren kattintottak.
Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a versengő népszavazási kezdeményezések benyújtásának eddigi gyakorlata - a Nemzeti Választási Iroda előterében februárban lezajlott események ismeretében - nyilvánvalóan nem tekinthető jogállaminak. A szabályozást időközben módosították, így a probléma feltehetően kezelhetővé vált. Az új rendelkezések szerint már futhatnak egymás mellett hasonló népszavazási kérdések, és az dönt majd, hogy melyik kérdésben gyűlik össze előbb a szükséges 200 ezer aláírás.
A közigazgatási-munkaügyi kollégium az első félévben foglalkozott még egyebek mellett a kormánytisztviselői döntőbizottság gyakorlatával kapcsolatban a Kúria elé került ügyek általános tapasztalataival is, például a vezetői bizalomvesztés fogalmának értelmezésével. Egyre több földügy jelenik meg a Kúrián, egyik fontos kérdésük, hogy a helyi földbizottságok milyen pozícióban vesznek részt az eljárásokban - ismertette Kalas Tibor.
MTI
