4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Nagyon sok magyar szeretne magasabb szintű egészségügyi ellátásban részesülni. Noha vannak, akik úgy vélik ez elérhetetlen álom, a valóságban mégsem az. Béren kívüli juttatásként ugyanis kaphatnának olyan biztosítást, amelynek köszönhetően magas színvonalú ellátáshoz is juthatnának.

Az emberek fele fizetne azért napi néhány száz forintot, hogy egészségügyi probléma esetén ingyen jussanak magánellátáshoz, derült ki az egyik hazai biztosító közelmúltban publikált felméréséből. Sokak számára meglepő lehet, hogy a többségnek fizetni sem kellene ezért a szolgáltatásért, hiszen a béren kívüli juttatásokról szóló jogszabályok szerint a kockázati biztosítás (így például az egészség-, vagy a balesetbiztosítás) cafeteria elemként is adható. Ráadásul ez a lehetőség havonta a minimálbér 30 százalékáig adómentes. Ez pedig a munkaadók számára is igen nyomós érv lehet, hiszen ezáltal az egyik legolcsóbb juttatásnak számít a kockázati biztosítás.

Ennek ellenére a felmérés szerint egyelőre még csak a megkérdezettek 12,6 százalékának kínál a munkáltató egészségbiztosítást a cafeteria keretében. Jelentős, 40,8 százalék azok aránya, akik számára nem kínál a cég ilyen lehetőséget, pedig, ha nyújtana ilyet, akkor ezt választanák.

Számos olyan kutatás látott napvilágot az elmúlt időszakban, amely azt mutatta ki, hogy a magyarok jobb ellátást szeretnének. Az emberek szerint az egyik neuralgikus pontnak a hosszú várólisták számítanak. A fent idézett felmérés szerint, arra a kérdésre, hogy milyen esetekben választanak magán-egészségügyi ellátást, a megkérdezettek 35,5 százaléka válaszolta azt, amikor az állami ellátásban túl hosszú lenne a várakozási idő. A magánellátások azonban pénzbe kerülnek, amit a felmérés szerint nem mindenki engedhet meg magának, az emberek közel kétharmada nem tudna hirtelen egy nagy összeget fizetni azért, hogy hónapok helyett akár napokon belül sorra kerüljön akár csak egy drágább diagnosztikai vizsgálaton (MR, CT, PET-CT), a kezelésekről már nem is beszélve.

Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a cafeteria elemek között többnyire az egyszerűen pénzzé tehető juttatások szoktak a népszerűbbek lenni. Nem véletlenül van a legtöbb ilyen program esetén ételutalvány (Erzsébet-utalvány), helyi bérlet, vagy éppen SZÉP-kártya a népszerűségi lista élén. Fata László cafeteria szakértő azonban megjegyzi, hogy a kérdésnek több aspektusa is van. A vállalat célja az ilyen juttatásokkal sokszor az, hogy szeretne pihentebb, kreatívabb, lojálisabb, nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munkatársakat megszerezni és megtartani. Emellett saját munkáltatói márkáját is alakíthatja, erősítve a gondoskodó vállalat képet.

Ilyen munkáltatói célok mellett jelentős szerepet tölthetnek be például a biztosítások is, melyek a nehezebb helyzetekben segítik a munkatársakat, akár a munkáltató általi magasabb megbecsülést közvetítik vagy éppen a munkáltatói brandet építik. Ráadásul egyes biztosításokkal mindezt úgy tudják megtenni, hogy a munkavállalók értékesebbnek ítélik a kapott juttatást, mint amennyibe ez a cégnek kerül.

Azt is kiemeli, hogy miközben minden munkavállaló saját maga ítéli meg, hogy mit részesít előnyben, a megkötött szerződések alapján egyértelmű, hogy a munkavállalók nagyra értékelik a munkáltatói gondoskodást. Munkavállalói oldalról az is a vállalat által kínált biztosítások választása mellett szólhat, hogy egyrészről sokat segít a bajban, és a munkáltató gyakran sokkal kedvezőbb feltételekkel tudja ezeket biztosítani, mintha egyénileg kívánja ezt megkötni a magánszemély.

Felmerül persze, hogy a cafeteria keretében sok munkavállaló kap egészségpénztári hozzájárulást, miért lenne szükségük pluszban egészségbiztosításra is. Hegymegi Anita, a MABISZ Egészség- és Balesetbiztosítási tagozat elnöke szerint nem szabad összekeverni a két juttatást. A pénztártag azzal az összeggel gazdálkodhat, amelyet munkáltatója és/vagy saját maga erre a célra szán. A biztosítás esetében viszont más szolgáltatásokat kap a kedvezményezett. Így ha baleset történik, vagy egy betegséggel kerülnek szembe, komoly összegű anyagi segítséghez juthatnak vagy éppen színvonalas magánorvosi ellátásra lesznek jogosultak várólista nélkül. A biztosítás nyújtotta segítség értéke akár nagyságrendileg többszöröse lehet a biztosítási díjnak. A biztosítási szakértő is kiemelte, hogy mindez nem csak a munkavállalók, hanem a munkaadók számára is jó, hiszen a kockázati biztosítások (ebbe a körbe tartoznak a szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítások is) adó- és járulékmentesen adható juttatások.

További információk: mabisz.hu

mfor.hu

A cikk elkészítéséhez a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) nyújtott szakmai támogatást.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!