Több apasági szabadság kellene


A nemzetközi nőnap alkalmából érdemes beszélnünk arról is, hogy hol a legjobb és a legrosszabb dolgozó nőnek lenni.

Március 8-a a nemzetközi nőnap ismert dátuma. Érdemes ilyenkor a szokásos virágon és csokin túl a nők társadalmi és gazdasági helyzetéről, a nemek közötti egyenlőség előmozdításáról, és a nők elleni diszkrimináció felszámolására tett kísérletekről és eredményekről is szót ejteni.

Korábbi cikkünkben már írtunk azokról az európai országokról, ahol a szociális ellátórendszer kiterjedt hálóként kapja el azokat, akik speciális helyzetükből fakadóan ellátásra és/vagy támogatásra szorulnak. Mostani elemzésünkben a The Economist által 2013-ban elindított, és azóta minden évben a nemzetközi nőnapon publikált „üvegplafon indexet” fogjuk górcső alá venni, ami a lenti képen látható.

A legfrissebb, idén kiadott index már 29 ország adatait hasonlítja össze aszerint, hogy milyen dolgozó nőnek lenni ezeken a helyeken. Eddig olyan komponensekből tevődött össze ez a mérőszám, mint a nők oktatáshoz való hozzáférése, a munkaerőpiaci részvételük, fizetésük, üzleti és gazdasági iskolákba való jelentkezésük aránya, felsővezetésben elfoglalt helyeik száma, illetve a gyermekfelügyelet ára.

Idén azonban egy újabb szemponttal is bővült a nők munkaerőpiaci és általános helyzetének a vizsgálata. A szülési szabadság mérésén túl ugyanis az apasági szabadság is bekerült az index ez évi kalkulálásába.

CSED, GYES, GYED kalkulátor

Számítsa ki, hogy mennyi CSED, GYED, illetve GYED-re jogosult!
CSED, GYES, GYED kalkulátor

Tudományos cikkek igazolják, hogy azokban az országokban ahol az apák élnek az apasági szabadság intézményével, ott a nők jóval nagyobb arányban térnek vissza a munkaerőpiacra, így ezeken a helyeken a foglalkoztatásuk is magasabb lesz, továbbá ezzel párhuzamosan mérséklődik a nemek közötti bérszakadék mértéke is.

Az OECD országok közül a jórészt gazdag, fejlett országok egy csoportjában a fizetett apasági szabadság viszonylag rövid, átlagosan mintegy 8 hetes. Másik 9 országban, beleértve az Egyesült Államokat is, azonban egyáltalán nincs ilyen szabadsági opció. Bár Japán és Dél-Korea is elég rosszul szerepelnek sok másik indikátor vonatkozásában, mégis az apasági (és szülési) szabadságot tekintve több mint 50 hét áll az újdonsült szülők rendelkezésére. A 2010-ben módosított japán apasági szabadság nem titkolt célja az, hogy a férfiaknál is ugyanolyan karrier szakadék alakuljon ki, mint a nőknél a szülést követően. Ezzel párhuzamosan pedig a karrierút elcsúszásának veszélye jóval csekélyebb a szülőképes korú nőknél, így ez a fentebb említett két irányból indított folyamat elősegíthetné a nemek közötti egyenlőséget. Ezzel a javulást célzó tendenciával szemben ugyanakkor a tradicionális női szerepekből fakadó belső és külső fékek még egyaránt lassítják a nők előrejutását.

Jelentős eltérések vannak az egyes országok között a tekintetben is, hogy a szülési szabadság során fizetésük mekkora hányadát kapják meg a nők támogatás formájában. Spanyolország és Törökország is például egyaránt 16 hetes szülési szabadságot biztosít, ugyanakkor Spanyolországban az újdonsült anyák fizetésüknek teljes részét megkapják, míg Törökországban csak a 66 százalékára jogosultak.

Betegszabadság és Táppénz kalkulátor

Mennyi táppénz jár, ha beteg lesz?
Tudjon meg többet a betegszabadságról és a táppénz szabályairól!
Számoljon velünk, milyen összegre számíthat betegszabadságból és táppénzből?

Nem meglepő módon egyébként a gyermekek születésével összefüggő juttatások valóban kedvező voltát nézve a nordikus országok (Norvégia, Svédország, Finnország és Izland) jóléti szociális modelljei vezetnek. Ezekben az államokban ugyanis a nők és a férfiak megközelítően azonos foglalkoztatási rátával képviseltetik magukat a munkaerőpiacon. Ezt erősíti az a tény is, hogy a norvég bérszakadék mértéke (6,3 százalék) közel fele az OECD államok megfelelő átlagának (15,5 százalék). Továbbá ebben a régióban a legmagasabb a nők felsőoktatáshoz való hozzáférése is. Finnországban több nőnek (49 százalék) van például főiskolai és egyetemi végzettsége, mint férfinak (35 százalék).

Izlandon a bejegyzett vállalatok igazgatói helyeinek 44 százalékát foglalják el női vezetők. Ezek a magas képviseleti számok egyébként a különböző kvóták eredményei. Norvégiában és Izlandon is van önkéntes (a pártok saját döntésén alapuló) politikai kvóta a női képviselők számára. Ugyanez a helyzet Svédországban, ahol az esélyegyenlőségi közpolitikák a világ egyik legmagasabb női képviseleti arányát eredményezték mintegy 44 százalékkal.

Magyarország az OECD országok idei összesített listáján az előkelő ötödik helyet foglalja el a nemek közötti alacsony bérszakadékot tekintve. Ezt a jelenséget kedvezőnek is nevezhetnénk, de fontos hozzátenni, hogy a bérkülönbségek változásának, - jelenleg itthon csökkenésének – komplex folyamatában jelentős szerepe lehet a hazánkban tapasztalható átlagosan alacsony béreknek, a gazdasági és pénzügyi világválság hatására a férfiak relatív rosszabb munkaerőpiaci helyzetbe való kerülésének, továbbá a hazai munkaerő külföldi országokba történő áramlásának is.

Itthon az igazgatói és parlamenti helyek számában sem remekelnek a nők az index szerint. A nők ugyanis az igazgatói székek mindösszesen 11, a parlamenti helyeknek pedig 20 százalékát töltik ki, ráadásul egy női miniszteri poszt sincs a kormányban, amivel bőven a releváns lista alsó részén helyezkedünk el. Kétségtelen, hogy a szülési szabadság, mint azt korábban írtuk már viszonylag nagyvonalú, de ez nem mondható el az apasági szabadságra, amit ezért kevesen vesznek igénybe, és ami hosszútávon egyáltalán nem segíti elő a nők szülést követő munkába állását.

Az összesített lista legalján Törökország, Japán és Dél-Korea szerepel, ahol a férfiak jóval nagyobb hozzáféréssel rendelkeznek a felsőoktatáshoz, a munkahelyekhez, és a vezető pozíciókhoz, mint a nők, továbbá a bérszakadék is elég masszív a nemek között ebből a helyzetből kifolyólag. A korábban említett japán és dél-koreai apasági szabadság bevezetése is ezeket a tendenciákat hivatott megfékezni, ugyanis ez az új típusú szabályozás az idősödő populációra és a rohamosan csökkenő munkaerőpiacra adott válaszként fogható fel.

Még a legjobban teljesítő OECD-országok között is bőven akad további lehetőség a fejlődésre a nemek közötti egyenlőség előmozdításához. A szabad karrierválasztás lehetőségét még mindig beszűkítik a hagyományos női és férfi szerepmodellekből fakadó karrierutak, ugyanis a fiúk továbbra is inkább tendálnak húzóágazati szakmákat (mérnöki, számítástechnikai) választani, amely ágazatokban jóval magasabb fizetések és juttatások vannak és várhatók is a jövőben, míg a lányok a kevésbé high-tech (pedagógiai, egészségügy, szociális) szektorok iránt kezdenek érdeklődni a nevelésükből fakadóan is, ami szintén hozzájárul a bérszakadék fenntartásához.

Fontos megjegyezni, hogy habár kevesebb igazgatói pozícióban lévő nő van az Egyesült Államokban, mint Európában, mégis az MSCI pénzügyi adatokkal foglalkozó cég szerint előbbiben nagyobb eséllyel kötnek ki a nők vezérigazgatói és pénzügyi vezetői posztokban, mint Európában. Az is megfigyelhető, hogy azoknál a top cégeknél, ahol női vezérigazgató van, 53 százalékuknál találtak még legalább három másik nőt is a vezetőtestületekben. Ez arra is utal, hogy a női szerepmodelleknek rendkívül fontos hatása van a többi női karrierútra is, ugyanis amint egy nőnek sikerült áttörnie azt a bizonyos üvegplafont, jóval nagyobb az esélye annak, hogy mások is követik majd őt.

Lehotai Orsolya 

mfor.hu 




Aludjon nyugodtan (X)

Stresszes a munkája? Gondok gyötrik? Problémái és rohanó gondolatai nem hagyják elaludni?
A Dreamate elalvást segítő készülék gyógyszermentes elalváshoz és tartós, pihentető alváshoz segíti.
Rendelje meg most!

.
hirdetés
hirdetés
elrejt
 
.