4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A kis cégeknél dolgozókat sújtják leginkább azok a megszorítások, amelyekre a magyarországi vállalatok is rákényszerültek a gazdasági krízis miatt, derül ki egy aktuális elemzésből.

A belföldi magán-, valamint az állami tulajdonú cégek érzékenyebben reagáltak a gazdasági változásokra, mint a külföldi tulajdonban lévő társaságok, állítja a Merces állásközvetítő portál mfor.hu-hoz eljuttatott tanulmánya.  

Cafetéria: kis cég, nagy elvonás 

Ez a tendencia a béren kívüli juttatások alakulásában is megfigyelhető. Míg a belföldi magántulajdonú cégeknél dolgozók közül tavalyhoz képest 16, az állami cégek alkalmazottai közül 14 százalékkal kevesebben számíthattak a munkába járás költségeinek térítésére, a külföldi magántulajdonú cégeknél csak 9 százalék volt a visszaesés. A belföldi cégeknél a mobiltelefont magáncélra 10 százalékkal kevesebben használhatják idén, külföldi cégeknél a visszaesés csak 7, az állami vállalatoknál pedig mindössze 2 százalék volt.

A cégek méretét tekintve megállapítható, hogy a nagyobb szervezeteknél arányosan kisebb volt a cafetériában részesülők számának csökkenése. Míg a kevesebb, mint tíz főt foglalkoztató cégeknél 16 százalékkal csökkent a munkába járás költségtérítésében részesülők aránya, a több mint 1000 fős vállalatoknál "csupán" 9 százalék volt a visszaesés mértéke.

Jelentős különbség mutatkozott a két vállalattípus között az ingyenes italellátásnál is: előbbiek esetében 15, utóbbiak esetében 7 százalék a visszaesés. Hasonló trend figyelhető meg a flexibilis munkaidőben részesülők számának alakulásában: a kis cégeknél 11, a  nagyvállalatok esetében csak 4 százalékkal csökkent az érintett dolgozók száma.

A Merces szakemberei szerint a vizsgálat eredményei alapján egyértelműen a kisvállalkozásoknál dolgozók érzik leginkább az elvonásokat: a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeknél volt legnagyobb mértékű a csökkenés az egyes juttatások vonatkozásában.

Csökkenés minden téren

A cafetériát kapó dolgozók száma összességében szinte minden juttatás esetében csökkent. A leggyakrabban nyújtott béren kívüli juttatás az utazási költségek térítése (bizonyos feltételek esetén ez törvény által előírt kötelessége a munkáltatónak), ami 2008 harmadik negyedévéhez képest 2009-re 14 százalékos esést mutat.

Ingyenes italellátást idén 11 százalékkal kevesebb dolgozó kap, a nyugdíjbiztosítási hozzájárulásban részesülők aránya pedig 9 százalékkal esett vissza. Továbbképzéseken nyolc százalékkal kevesebben vehettek részt, míg a hétvégi céges akciók esetében hétről négyre, a sport és kulturális juttatások esetében pedig négyről két százalékra csökkent az ebben részesülők aránya. 

A munkaköri kategóriák közül a segédmunkások közül 25 százalékkal kevesebben számíthatnak munkába járásuk költségeinek térítésére - a szakmunkások esetében 19, az irodai alkalmazottaknál 15 százalék a csökkenés. A nyugdíjbiztosítási hozzájárulás megvonása viszont a szakmunkásokat érinti leginkább (11 százalékukat), míg a közép- és felsővezetők közül mindössze három százalék járt rosszul. 

215 ezer forint a bruttónk

A Merces a cafetéria alakulása mellett azt is felmérte, miként változtak a fizetések és az év végi jutalmak az elmúlt két évben.  Az országos átlagjövedelem nem mutat jelentős törést: 2007 harmadik negyedévében 192 ezer, 2008 hasonló időszakában 202 ezer, 2009 harmadik negyedévében pedig 215 ezer forint volt a havi bruttó átlagfizetés.

A jövőre megszüntetésre ítélt 13. havi bérek országos átlaga is enyhén nőtt: 2009 harmadik negyedévében 172 ezer forint volt, viszont 13 százalékkal kevesebb munkavállaló számíthat rá idén, mint a tavalyi év hasonló időszakában.

Az év végi pénzügyi jutalmak átlagos összege két év alatt bruttó 156 ezerről 189 ezerre nőtt - rossz hír viszont, hogy míg 2007-ben a munkavállalók 45 százaléka részesült benne, és még 2008 harmadik negyedévében is 46 százalékuk, az idei harmadik negyedévben már csak 41 százalékuk.

Ha a beosztotti szinteket nézzük, a 13. havi fizetésben és év végi jutalmakban részesülők aránya szinte mindenhol (segédmunkásoktól egészen a felsővezetőkig) csökkent, mintegy 10-14 százalékkal.

Érdekes, hogy eközben nőtt a prémiumok átlagos mértéke a tavalyi év hasonló időszakához képest. A legnagyobb mértékű emelkedés a felsővezetők körében volt - esetükben bruttó 528 ezer forintról 640 ezer forintra ugrott ez az összeg.

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!