Már az erdők élővilágát is ellehetetleníti a klímaváltozás. Az idei extrém aszály miatt sokfelé olyan kevés volt a természetes táplálék, hogy az éhes vadak hatalmas károkat okoztak a növénytermesztőknek. Fokozza a krízist, hogy – főleg a Dunántúlon – akkorára nőtt a gím-, a dámszarvas- és a vaddisznóállomány, hogy az okozott vadkárokkal komolyan veszélyezteti a mezőgazdasági termelés gazdaságosságát.
Mára úgy elmérgesedett a gazdák és a vadászok között a viszony, hogy Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter is elismerte, módosítani kell a vadászati törvényt.
“Se a vadgazdálkodás, se az állományszabályozás nem működött megfelelően az elmúlt időszakban. Minden érintett egyetért azzal, hogy szükség van a törvényi háttér megváltoztatására” – jelentette be a miniszter.
Nem lesz egyszerű, mert miközben a növénytermesztők szeretnék csökkenteni a vadkárokat, a vadgazdálkodók azt szeretnék, hogy a vadat ne szorítsák ki mindenhonnan. De a tárcavezető szerint azon is el kell gondolkodni, mekkora vadállományt bír eltartani az ország…
Fotó: MTI/Kovács Attila
Nehéz, de nem lehetetlen feladat. A tennivalókról a peresztegi biogazdaságot vezető Széplaki Tamás gazda-vadászt kérdeztük, aki Dr. Marosán Miklóssal, a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszorával közösen jegyzett A vadgazdálkodás és a mezőgazdaság kapcsolata Magyarországon című tanulmányába foglalta össze a kríziskezelés feladatait.
A szakember szerint elsősorban az okozza a bajt, hogy a vadgazdálkodás rendszere nem alkalmazkodott a jelenlegi helyzethez. Évtizedek óta azt sem tudják megállapítani, hogy mekkora a nagyvadfajok hazai egyedszáma, ezért túlszaporodott a nagyvadállomány.
“Ezért új módszert dolgoztunk ki, amelyben és az előző három év kilövéseinek átlaga alapján objektívebben határozhatjuk meg az egyedszámot” – állítja. (Azért kell minél pontosabb adat, mert a tapasztalatok alapján a szarvasfélék állománya akkor marad egyensúlyban, ha évente az egyharmadát elejtik.)
Az új számítás alapján viszont drámai lehet a különbség a becsült és a valós egyedszámok között. Tavaly legalább 255 ezres lehetett például a hazai szarvasállomány, miközben hivatalosan mindössze 120 ezer darabra becsülték. Ez a túlszaporodás magyarázza a termelőknek okozott egyre nagyobb károkat.
Az idei teljes tényleges országos mezőgazdasági vadkár – a szakember számítása szerint – már elérheti, sőt meghaladhatja a tizenöt milliárd forintot. A krízist súlyosbítja, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége évek óta romlik, az idén negatív rekordot dönthet, így várhatóan a teljes káruk megtérítését követelik majd a gazdák.
Eközben a vadgazdálkodás árbevétele 40 milliárd forint körüli már évek óta, amihez nagyjából 37 milliárd forint kiadás társul, így az éves eredmény mindössze három milliárd forint körül alakul. Széplaki Tamás szerint a jelenlegi rendszer így csak addig működőképes, amíg a termelők nem érvényesítik tényleges, teljes kárukat.
Korábban ugyanis sok esetben hajlandóak voltak „eltűrni” bizonyos mértékű vadkárt. A tavalyi, legalább 15 milliárd forint kárból eddig mindössze évi 2,5-3 milliárd forint kártérítést fizettek ki számukra. Ha azonban a gazdák rákényszerülnek a teljes vadkár behajtására, a jelenlegi vadgazdálkodási rendszer pénzügyileg összeomolhat, strukturálisan fenntarthatatlanná válik.
“A nagyvadállomány létszáma túl nagy, az állománybecslés hibás, a tényleges vadkár sokszorosa a hivatalosan elismert károknak, miközben a mezőgazdaság jövedelmezősége folyamatosan romlik. Ez a helyzet hosszú távon a mezőgazdaság és a vadgazdálkodás közötti konfliktusok további éleződéséhez vezet” – előlegezi meg a szakember.
Szerinte a fokozódó kockázat miatt az egész vadgazdálkodási rendszert gyökeresen át kell alakítani. Az új számítási mód bevezetésével várhatóan két és félszeresére, több mint egymillióra fog nőni a nagyvadállomány becsült egyedszáma, tehát növelni kell a kilövések számát.
A gazdálkodóknak pedig vissza kell adni a vadászati jogosultságot, hogy meg tudják védeni a vadaktól a területet. A jelenlegi törvény ugyanis a vadásztársaságokra bízza a vadásztatást, de az ezekben tag sportvadászok nem érdekeltek a vadkárok csökkentésében. (Azt még nem tudni, hogy az agrárminiszter által bejelentett törvénymódosítás a vadászati jogosultságon is változtat-e majd.)
A vadkárok csökkentésére a jelenlegi, legalább háromezer hektáros vadászterület-méretet is célszerű lenne három-ötszáz hektárra csökkenteni a szakember szerint, hogy a vadállomány helyi egyedszámát megfelelően visszaszoríthassák.
“A vadállomány növekedése konfliktusokat is okozhat”
Az Országos Magyar Vadászkamara közleménye szerint Magyarországon évente több mint 71 ezren váltanak vadászjegyet. Az élőhelyi és éghajlati változások bizonyos vadfajok állományának növekedését segítették, ami természetvédelmi, mezőgazdasági és lakossági konfliktusokat is okozhat. Az ágazat költségei (amelyek egyebek mellett a hivatásos vadászok bérét, felszerelését, a vadkárok megtérítését is fedezi) tavaly 40,3 milliárdra rúgtak. A bevétel 44,1 milliárd forint: ezt teremtik elő a vadászok többnyire azáltal, hogy költenek a szenvedélyükre. A mintegy 3,8 milliárd forintos különbséget visszaforgatják a vadgazdálkodásba.
