Meglátszik a klímaváltozás, a sok piaci krízis és az évek óta romló jövedelmezőség a hazai agrártermelés szerkezetén. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberi, Agrárium 2026 – agrárgazdaság-szerkezeti felmérés című kiadványának előzetes adatai szerint idén júniusban a három évvel korábbinál 17 százalékkal (35 ezerrel) kevesebb, azaz már csak 163 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon. Ez 41 százalékos visszaesést jelent a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest.
A csökkenésben komoly szerepet játszott az állattartó gazdaságok számának 16 százalékos, valamint a növénytermesztők számának 22 százalékos visszaesése 2023-hoz képest. Ezzel szemben a vegyes profilú gazdaságok száma több mint negyedével, 28 százalékokkal nőtt.
Idősödő gazdatársadalom, javuló képzettség
Aggasztó adat, hogy az elemzés szerint a gazdaságirányítók több mint egyharmada (37 százalék) 65 évesnél idősebb, és mindössze egytizedük fiatalabb negyvenévesnél. Elgondolkodtató az is, hogy tíz gazdaságból hetet továbbra is férfi irányít. A friss adatok szerint pozitívumként értékelhető ugyanakkor, hogy a felsőfokú agrárvégzettségű gazdaságirányítók aránya végre 12 százalék fölé emelkedett, a mezőgazdasági képzettséggel egyáltalán nem rendelkezők részesedése pedig 48 százalékra csökkent.
Rohamos ütemben zajlik a birtokkoncentráció
A felmérés azt is megállapította, hogy tovább folytatódott a birtokkoncentráció. A gazdaságok átlagos területe megközelítette a 33 hektárt, így csaknem ötödével (18 százalékkal) haladta meg a három évvel korábbi értéket.
Az állattartásban még látványosabban erősödött a koncentráció: a teljes hazai állomány 83 százalékát már a száz állategységnél nagyobb kapacitású gazdaságok adják. Ezzel szemben az öt állategységnél kevesebbet tartó kisgazdaságok száma a 2013. évi 179 ezerről mára 41 ezerre zuhant vissza. (Az állategység a különböző állatfajok összehasonlítható összesítésére szolgáló egyenérték, amelynek segítségével egy gazdaság teljes állatállománya egyetlen mutatóban fejezhető ki.)
Aszály és hitelkényszer: a túlélés a tét
Töretlen tehát a gazdaságok és agrárvállalkozások számának csaknem egy évtizede tartó rohamos csökkenése. A piaci szereplők szerint ezt a trendet várhatóan tovább erősíti majd az idei történelmi aszály, az Alföld folyamatos elsivatagosodása, valamint az egymást érő piaci zavarok következtében sokfelé drámai méreteket öltő termelői veszteség. Emiatt a termelők körében fokozódik a kilátástalanság.
Az egyik hajdúsági növénytermesztő, tejtermelő, valamint sertés- és húsmarhatartó gazdaság vezetője már az év elején úgy fogalmazott:
„Most nem lehet profitot termelni, csak a veszteséget minimalizáljuk.”
Az ügyvezető elismerte, hogy ennek az évnek a válságmenedzselés a feladata, de a gazdaságokban nincs annyi tartalék, hogy hosszan ki lehessen tartani. Ezzel nemcsak a rohamosan dráguló energiára és műtrágyára utalt, hanem az olcsó, dömpingáras importra és a nehezen megérkező támogatásokra is.
Fotó: Depositphotos
A tartalékok hiánya miatt az idei második negyedévre az agrárium hitelállománya már egynegyedével megugrott, és elérte a százmilliárd forintot, ami komolyan elgondolkodtatta a finanszírozó bankok döntéshozóit is.
Alkalmazkodás nélkül nincs jövő
Pedig már az idei aszálykrízis előtt is az agrárgazdaságok vészes fogyatkozásának következményeire, a gyorsuló koncentrációra és a hatékonyság fontosságára figyelmeztetett lapunkban Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője, valamint Bognár István, az üzletág szenior üzletfejlesztési menedzsere.
Véleményük szerint a kisgazdaságok és az idős gazdák egyre nagyobb számban próbálnak kivonulni a termelésből. A szakértők szerint különösen akkor válhat számukra súlyossá a helyzet, ha kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodnak, és nem alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, így ugyanis radikálisan romlik a jövedelmezőségük. Az alkalmazkodáshoz szükséges szaktudás, tőke és beruházási hajlandóság viszont inkább a nagyobb területen gazdálkodó termelőknél áll rendelkezésre.
Az agrártevékenységek közül az állattartás és -tenyésztés az elmúlt években erősebben koncentrálódott, így ott már kialakultak a hosszú távon is rentábilis üzemek: kevesebb termelő, de sokkal hatékonyabban állít elő ugyanannyi sertést, mint korábban. Hasonló koncentrációra számítanak a szántóföldi növénytermesztésben is.
A banki szakemberek szerint a túléléshez minden üzemméretben lehet és kell is beruházni. A kisüzemeknél elsősorban a birtoknövelés a kezdeti cél, hogy a magas szakmai fegyelem és a modern technológia mellett hosszú távon fenntartható, rentábilis üzemméretet érjenek el. Ha ez megvan, elindulhatnak az automatizálás, a gépesítés és az energiahatékonyság irányába – bár ez kétségkívül rendkívül hosszú távú befektetés.
