Az idei az agrárium kríziséve. Nincs olyan alszektora, amelynek ne lenne problémája. Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője ezzel magyarázta a pénzintézet szerdai tájékoztatóján, hogy a tavalyi optimizmus után drasztikusan: 18 ponttal, nullára esett a K&H kkv agrár bizalmi indexe. Teljes a bizonytalanság, lelassultak a beruházások, mert a szektor szereplői kivárnak. Pedig a makrószámok javultak tavalyhoz képest. Az infláció 2,2 százalékra (a tavalyi felére) csökkent. A gazdasági növekedés továbbra is lassú, de legalább már 1,8 százalékra gyorsult. A jegybanki alapkamat 5,5 százalékon áll, ami a kimerült támogatási források miatt is, meghatározó az egyre nagyobb szerepet játszó agrárhitelezésben. A szektor számára fontos változás, hogy erősödött a forint, amely a kivitelnél – a tavalyinál csaknem tizedével – kisebb bevételt jelent a gazdálkodóknak.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
De mindezek előtt az idei történelmi az aszály fokozza a kilátástalanságot az üzletág vezetője szerint, amitől mindössze másfél millió tonnával abszolút negatív rekorder lett az országos kukoricatermés. A kukoricamizéria viszont (a takarmánygyártásban, állattartásban is) „elképesztően komoly problémákat jelent”. További gondot okoz az állattartóknak, hogy rendkívül alacsony a sertéshús és a tej ára már csaknem egy éve.
„Mindez rendkívül komoly likviditási feszültséget okoz az agrárszektor szereplőinél várhatóan még 2027 elején is” – figyelmeztetett a szakember.
Erre utal az ágazat 2024 óta stagnáló, de az inflációval korrigálva reálértéken nagyot csökkenő mintegy hétszáz milliárd forintos hitelállománya is, amely azért nem növekszik, mert nincsenek új beruházások.
Ezért Demeter Zoltán szerint az ágazat szereplői számára az év vége felé az a döntő kérdés, hogy érkeznek-e új uniós támogatási források: elindíthatják-e a tervezett beruházásaikat.
Mint megtudhattuk, ez ellen hat, hogy a krízisévben – a nehézségek következtében – a banki szakember szerint romlik a gazdálkodók likviditása. Így nehezebben, vagy nem tudják előteremteni a túléléshez szükséges beruházásokhoz az önrészt. Emellett pedig a működéshez is további hitelekre lenne szükségük, aminek előteremtése – a növekvő költségek és fogyatkozó bevételek mellett – egyre nehezebb. Különösen az állattartóknak, hiszen a tej és a sertés felvásárlási ára már egy éve az önköltséget sem fedezi. Sorsdöntő lesz tehát, hogy 2027 első felében végre növekednek-e majd az átvételi árak.
Fotó: Klasszis Média / Szirmai S. Péter
Az agrárüzletág vezetője szerint ezért döntő kérdéssé vált, lesznek-e a jövőben olyan támogatott agrárhitelek, amelyre a szektor sok év óta épített. Annyira kétségessé vált ugyanis, hogy sokan inkább eurófinanszírozást választanak, mert így alacsonyabbak a kamatok. A szakember azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázatos beruházásokhoz ezután is lesz kamattámogatott hitel, amelyet érdemes igénybe venni.
A romló jövedelmezőség miatt óriási a nyomás az élelmiszergazdaság szereplőin. Ezért Demeter Zoltán arra buzdította a termelőket, hogy figyeljenek a költségeikre, és a nehéz körülmények ellenére is tartsák fenn, sőt erősítsék a fizetőképességüket. „Sokkal tudatosabban kell a likviditásukat tervezni, mert kérdéses, hogy jövőre valóban nőnek-e a termelői árak és javul-e a jövedelmezőségük. Aki pedig pályázaton nyert támogatást, arra buzdítjuk, hogy hajtsa végre a beruházást, mert csak hatékonyabb működéssel tudják a jövőt építeni” – mondta a szakember. Így „az agrárium szereplői számára az év hátralévő része, illetve a jövő év első fele a hatékonyságról, a kockázatról, és a likviditáskezelésről fog továbbra is szólni” – előlegezte meg Demeter Zoltán.
Tengernyi tengeri?
Jövőre globálisan jó kukoricakínálattal számolnak. Az idei hazai mizéria után így összegezte a piaci kilátásokat Dr. Nyárs Levente, a K&H agrárüzletág senior elemzője. Furcsa kettősség jellemzi ugyanis a világ piacait. Míg az USA-ban nagy, Argentínában rekordtermés lesz, az EU-ban – a tavalyi hatvan millió tonna után – mindössze 47-48 millió tonnás összermésre számítanak. Így az uniós import 18 millióról akár 25 millió tonnára növekszik. A klímaváltozás miatt a folytatásban az uniós termelés és várhatóan a hazai is tovább csökken. A kereslettel növekvő kukoricaárak sem vigasztalják azonban a hazai termelőket, mert a megugrott önköltség és a drágább szállítás miatt – az elemző szerint – „nem biztos, hogy kijön a matematika”. Azaz veszteséges lesz a termésük. Már a jövő évi termelés is kérdéses, hiszen a szerény októberi esők után is a talaj – felső egyméteres rétegében – továbbra is 170-180 milliméternyi víz/csapadék hiányzik. Ez már az őszi vetésű kalászosok és a repce fejlődését is akadályozza.
A sertéspiacon is áll a bál, mert a nagy termelő Spanyolország – a korábbi sertéspestis-fertőzés miatt meghiúsult – kínai exportjának árualapját az uniós belpiacon, az árakat letörve igyekszik elhelyezni. Magyarországra is negyedével növelte az exportját. Eközben az állattartás önköltségét a hazai aszály okozta takarmányhiány tovább fokozta.
A túltermeléssel, nyomott – önköltség alatti – árakkal küzdő tejpiacon viszont áttörést hozhat, hogy a csökkent uniós termelés miatt az elemző szerint jövőre akár már az első negyedévben végre emelkedhetnek az átvételi árak itthon is. Az erős forint miatt azonban az importtermékeknek nőtt a versenyelőnye. A német sajt itthon így sokkal olcsóbb, mint a hazai.
