Aranyélet című rovatunkban a hét közepén videós darabokat közlünk, amiben a hét aktuális történéseiről kérdezzük az utca emberét. Csütörtök és vasárnap esténként olvasói levelek jönnek. Bármilyen hétköznapi tapasztalatáról írhat a közvetlen környezetéből, vagy kikapcsolódása idejéről. Jóról is, rosszról is, a lényeg, hogy röviden és szélsőségektől mentesen írja meg.
Szerkesztőségünk a beérkezett olvasói levelek tartalmával nem feltétlenül ért egyet, azokat jogunkban áll megszerkeszteni, miközben a stílusuktól és a tartalmuktól függően nem vagyunk kötelesek minden beérkező levelet leközölni. Várjuk írásaikat az [email protected] e-mail-címre!
„Tisztelt Szerkesztőség!
Az alább csatolt cikkhez szeretném hozzáfűzni a saját tapasztalatomat és véleményemet.
2,5 éve állok folyamatos kórházi kezelés alatt Angliában. Az elmúlt hónapban 1 hetet töltöttem kórházban egy más probléma miatt, tehát van saját tapasztalatom.
A levél írójának alapproblémai vannak, ami azt jelenti, hogy nincs tisztában az angliai rendszerrel így azt nem is tudja elfogadni. Itt nem adják kézbe a leleteket, hanem egyenesen a GP-hez küldik, ő továbbítja a beteghez, illetve szervezi le a további vizsgálatokat is. Az, hogy valaki nem beszéli a nyelvet, nem azt jelenti, hogy kórháznak kötelessége azonnal tolmácsot biztosítani. Ha ezt előre jelzi, akkor olyan időpontot adnak, amikor van tolmács.
A cikk írója az "mondja", hogy volt telefonos és személyes tolmács is. A telefonos tolmács azonosítással kezdi, mivel felvétel készül a beszélgetésről a további félreértések elkerülése miatt. A tolmács azzal kezdi, hogy beazonosítja a beteget, majd megkérdezi, hogy kezdhetik-e a beszélgetést. Amíg erre nem ad egy egyértelmű "igen" választ, addig nem kezdik el a tolmácsolást.
Az NHS-app nem bonyolult, 50+ évesen sem, ott mindent megtalál. Angliában teljesen mindegy, hol van az ember, (kórház, bolt, iroda...) ha felemeli a hangját, vagy kiabál, azonnal rendőrt hívnak! Ebben az esetben nem megaláztatták, hanem végeztek a munkájukat. Tehát, ha valaki nem beszéli a nyelvet és nem tudja elfogadni az adott ország szabályait, akkor ne csodálkozzon, hogy nem minden úgy történik ahogy ő gondolja. A "mi" dolgunk alkalmazkodni és ne várjuk el, hogy minden úgy történik, ahogy megszoktuk.
És ami a legfontosabb: teljesen felesleges az összehasonlítási más ország rendszerével. Itt ezek a szabályok, akár tetszik, akár nem! Ha nem, akkor olyan országba kell menni, ami megfelelő az összes igényünknek. Lásd Magyarország. Azért azon érdemes lenne elgondolkodni, hogy az illető valamiért eljött. Elolvasva a cikket, ez a reakció nagyon kikívánkozott.
Tisztelettel egy olvasójuk.”
