Többnyire erősödni tudtak csütörtökön a vezető ázsiai részvényindexek, de komoly szárnyalásra sehol sem volt példa a Távol-Keleten. Inkább óvatos hangulat jellemezte a kereskedést, ugyanakkor a japán tőzsde nyolc hónapos csúcsa azt jelzi, hogy egyre erősebbek a várakozások a gazdaság talpra állásával kapcsolatban.
Napközben 10 000 pont felett is járt a tokiói tőzsde Nikkei 225 indexe, amire nyolc hónapja nem volt példa. A kereskedés végére aztán kicsit visszaesett a mutató, így 9981 ponton fejezte be a napot, ami 0,1 százalékkal alacsonyabb volt szerdai értékénél. A hongkongi Hang Seng 0,34 százalékkal kapaszkodott feljebb a nap végére, míg a dél-koreai Kospi 0,32 százalékot javított. 1,63 százalékos pluszban volt a nap végén a tajvani tőzsde, a Shanghai Composite viszont 0,13 százalékot veszített értékéből.
Kínában a vártnál kedvezőbb adatok jelentek meg a befektetésekről: az év első öt hónapjában a kormány élénkítő csomagjának köszönhetően az iparban és az ingatlanpiacon 32,9 százalékkal több pénzt fektettek be, mint a tavalyi év hasonló időszakában. A befektetőkben megerősödtek azok a várakozások, hogy a kínai kormányzat támogatni fogja a gazdasági növekedést, ez pedig új lehetőségeket rejt a tőzsdei cégek számára is.
A nap slágere azonban a japán piac volt, miután a Nikkei kismértékben átlépte napközben a a 10 000 pontos álomhatárt, amire tavaly október elején volt legutóbb példa.
Amerikában szerdán elsősorban az emelkedő olajár és azt államkötvény-aukción tapasztalt gyenge kereslet mozdította lefelé a Wall Street vezető indexeit. A kormány 19 milliárd dollár értékben bocsátott ki tízéves futamidejű kötvényeket, azonban a befektetők nem igazán érdeklődtek.
Az olaj ára idei legmagasabb szintjére emelkedett, a 72 dollár feletti árfolyam jórészt annak köszönhető, hogy a befektetők ismét elkezdtek bízni a gazdaság talpra állásában, ez pedig megnövelte a nyersanyag iránti keresletet.
