Nem a mennyiséggel, hanem a minőséggel van probléma
"Jelenleg összességében nem mennyiségi lakásprobléma van Budapesten, hanem minőségi gondok akadnak. A főváros lakossága 2007 óta növekszik, ez főleg nyolc kerület népességnövekedésének köszönhető, az átrendeződés legnagyobb vesztesei az 5. és a 2. kerület voltak" - emelte ki egy szerdai sajtóbeszélgetésen Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója.
A szakember hozzátette: az elmúlt időszakban már egy mennyiségi igénynövekedés is kialakult az újlakások piacán, de nem ez a jellemző, inkább a minőséggel vannak problémák. "Országosan a lakások fele vagy 1945 előtt épült vályogház, vagy panel, a 2000 után épült lakások részaránya mindössze 8 százalék. Vagyis összességében az állomány hétnyolcada például elavult hőszigeteléssel rendelkezik, energiahatékonysági szempontból a C-kategória alatti, mindössze 10-15 százalék a B-kategória feletti lakások aránya" - véli Földi Tibor.
A 90-es évek végére estünk vissza tavaly
A Cordia vezérigazgatója a sajtóbeszélgetésen kiemelte: 2011-ben az építési és használatba vételi engedélyek száma a modern lakáspiac előtti időszak szintjére csökkent. Vagyis utoljára valamikor a kilencvenes évek végén, a nagy fejlesztési bumm beindulása előtt épült olyan kevés új lakás Budapesten, mint tavaly. Ráadásul a szakember szerint az építési engedélyek számának csökkenése azt mutatja, hogy nincs utánpótlás.
A Cordia most bemutatott felmérése szerint tavaly év végén 4565 újépítésű lakást kínáltak eladásra Budapesten, az év során 2732 lakást adtak el, ami nagyságrendileg a 2010-es adatnak felelt meg. Az átlagos négyzetméterár gyakorlatilag stagnált, a 2010-es 446 ezer forint után tavaly 445 ezer forint volt.
A kínált lakások 10 százaléka garzon volt tavaly, 36 százalékuk 2 szobás, 35 százalékuk háromszobás, 19 százalék pedig négy vagy több szobás volt. Az eladásban a kétszobás lakások aránya volt felülreprezentált a kínálathoz képest, vagyis döntően a kis- és közepes lakásokat keresték a vevők tavaly.
A felmérésben 2011-ben 85 új projektet regisztráltak, melyek 1370 lakást tartalmaztak, ezek 38 százalékát már el is adták az év végére. A legtöbb új beruházás a 11. és a 14. kerületben indult, azonban az újonnan a piacra kerülő lakások száma 37 százalékkal csökkent 2010-hez képest.
A Cordia vezérigazgatója szerint ha idén nem történik változás a piacon, akkor ismét mintegy 1000-1500 új lakás jöhet a budapesti piacra, ezzel a használatba vételi engedélyek száma 2000 alá csökkenhet. Az összes eladás a tavalyi 2700 körüli szinten alakulhat, akár kicsit csökkenhet is, aminek az az oka, hogy sok esetben már most sem találkozik a kereslet és a kínálat a budapesti piacon.
Csak az áfacsökkentés segíthet
"2010-ben majdnem 70 milliárd forint értékben adtak el lakásokat, ez tavaly 77,8 milliárdra emelkedett, ami 15,6 milliárd forintos áfabevételt jelentett a költségvetésnek csak a budapesti újlakás-értékesítésekből" - vázolta fel Földi Tibor.
A járulékokkal és illetékekkel együtt 28,75 milliárd forint volt az állam bevétele. A szakemberek számításai szerint ha a jelenlegi 27-ről 10 százalékra csökkenne az újépítésű lakások áfája, akkor mintegy 4200 lakás eladása esetén lenne ugyanekkora az állami bevétel, vagyis mintegy 1500-zal kellene több lakást eladni. Földi Tibor szerint a budapesti piacot ismerve ez nem lehetetlen küldetés. A Cordia vezérigazgatója kiemelte, hogy az általuk szorgalmazott áfacsökkentést csak fokozatosan lehetne végrehajtani, kizárólag az A és A+ energiahatékonysági osztályba sorolt lakásokra szeretnék elérni az adócsökkentést.
"Több fórumon jeleztük a kormánynak az áfacsökkentésről szóló ötletünket, de reakció egyelőre nem érkezett, tudomásom szerint nem szerepel a kormány napirendjén a kérdés" - mondta Földi Tibor.
Beke Károly
mfor.hu
