Hétfőn újabb jelentős zuhanással zártak a vezető amerikai részvényindexek, mivel a befektetők aggodalmai nem enyhülnek a recesszióval kapcsolatban. Főleg a pénzügyi részvényeket adták el a piacon, miután újabb bankmentő csomag tűnt fel a láthatáron, melynek keretében az állam növelheti tulajdonrészét a pénzintézetekben.
A Dow Jones ipari index 7114 ponton zárta a hét első kereskedési napját, ez 250 pontos szakadást jelentett, 3,41 százalékkal volt alacsonyabb a múlt pénteki értékénél. Az utolsó tíz napban már 14 százalékot bukott az index, utoljára 1997 májusában zárt a mostaninál alacsonyabb szinten. A Standard & Poor's 3,47 százalékot bukott értékéből, míg a technológiai szektor vezető mutatója, a Nasdaq 3,71 százalékot veszített.
Főleg a pénzügyi részvényektől igyekeztek szabadulni a befektetők, miután a pénzügyminisztérium bejelentette, hogy a napokban várható a felújított bankmentő csomag elindítása, melynek keretében az állam növelheti részesedését a pénzintézetekben. A kormány tervei szerint mindezt úgy valósítanák meg, hogy ne kerüljön pluszpénzbe, azaz a bankok elsőbbségi részvényeit törzsrészvényekké alakítanák át. Bár a kormány kijelentette, hogy nem áll szándékában a pénzügyi cégek államosítása, sok befektető még mindig attól tart, hogy ez is reális veszély lehet.
Hétfőn reggel a Wall Street Journal számolt be arról, hogy a Citigroup arra kérte a minisztériumot, hogy növelje 40 százalékra az állami részesedést a bankban, ennek hatására adott ki nyilatkozatot a pénzügyminisztérium a bankmentési terveiről. Az elemzők szerint azonban a piac további részletekre kíváncsi a tervekkel kapcsolatban.
A technológiai szektor zuhanását a Hewlett Packard 6,3 százalékos esése és az Intel 5,5 százalékos gyengülése vezette. A General Electric 5,7 százalékos zuhanás után 14 éves mélyponton zárt, míg az Alcoa alumíniumgyártó 7,6 százalékkal lett olcsóbb a nap végére.
A pénzügyi részvények többségét eladó nyomás jellemezte, néhány papír azonban javítani tudott. A Citigroup például 9,7 százalékkal lett drágább a hír hallatán, hogy nőhet az állami tulajdonrész a cégben, míg a Bank of America 3,2 százalékkal kapaszkodott feljebb.
Az olaj ára 1,59 dollárt esett a hétfői kereskedés végére, így a záráskor 38,44 dollárba került egy hordó nyersanyag.
