Az állami nyugdíjrendszer egyre komolyabb kihívásokkal küzd majd az előttünk álló évtizedekben, úgy lenne egyre fontosabb az öngondoskodás, ám ennek még csak nyomai léteznek a magyar társadalomban. Pontosabban, a magyarok elég ellentmondásosan viszonyulnak a nyugdíjukhoz: miközben 60 százalék szerint nem fenntartható az állami nyugdíjrendszer, 66 százalék továbbra is elsősorban az állami nyugdíjra támaszkodna idős korában – derült ki a MABISZ és a Századvég kutatásából, írja az azenpenzem.hu.
A megkérdezettek alig több mint fele szokott megtakarítani, de csak 22 százalék rendszeresen, 30 százalék csupán esetenként, míg 48 százalék egyáltalán nem. A legtöbben (45 százalék) vésztartalékra tesz félre, 20 százalék a gyermeke jövőjére takarékoskodik, 16 százalék lakáscélra gyűjt.
Alig 6 százalék (nyugdíjasok nélkül 7 százalék) azok aránya, akik kifejezetten a nyugdíjas éveikre gyűjtenek. Még utazásra is majdnem kétszer ennyien tesznek félre (10 százalék). A rövid távú célok tehát rendre felülírják a hosszú távú célokat.
Pedig minél előbb elkezdünk gondoskodni a nyugdíjas évekről, annál kevesebbet kell havonta félretenni, vagyis a fiataloknak akár havi 5 ezer forintos megtakarításból 40 év munkaviszony után 7,4 millió forint is összegyűlhet, ami már tekintélyes összeg lenne - ez már a bankmonitor cikkében olvasható.
A megtakarításra alkalmas lenne az önkéntes nyugdíjpénztár, ahol alkatunknak megfelelő kockázatokkal bíró portfóliót is tudunk választani. Az önyp-tagok száma mégis alig több egymilliónál, és főleg a fiatalabb generációk befizetései hiányoznak leginkább az önkéntes nyugdíjpénztárakból - írja a bankmonitor. A 30 év alatti tagokból van a legkevesebb, a lap által megnézett 5 pénztár alapján csak 7 százalékos aránnyal képviseltetik magukat.
Mivel az önkéntes pénztárak teljes taglétszáma 1 millió főre tehető, a 30 év alattiak 7 százalékos arányával számolva 70 ezer fő jött ki, vagyis másként kifejezve a 30 év alatti népesség mindösszesen 5 százaléka tagja valamelyik önkéntes pénztárnak (a teljes 20-30 éves korosztályra vetítve, ami 1,3 millió fős). A 31-40 évesek aránya ezzel szemben a teljes korosztályból már 20 százalékra tehető, míg a 41-50 éveseké már 23 százalék.
Ahhoz, hogy a fiatalok elérjék a többi korcsoport arányát, nagyjából 200 ezer fős létszámemelkedésre lenne szükség, ami a jelenlegi állapotok szerint a valóságtól elrugaszkodott.
Az önyp mellett a nyugdíjbiztosítás is lehet a nyugdíjcélú megtakarítás egy formája, mindkettőt támogatja az állam: előbbit 20 százalékos támogatással (de legfeljebb 150 000 forinttal), utóbbit ugyanilyen mértékű adójóváírással.
Bár nyugdíjra nem az adójóváírás miatt kell félretenni, ugyanakkor ez a lehetőség megadhatja a „kezdő lökést” a hosszú távú takarékoskodás elindításához. Amelyik évben ezt nem tesszük meg, annak az évnek már elveszik számunkra az adójóváírása – tette hozzá a szakember.
Már csak azért is, mert igény mindenképp lenne a jelentősebb nyugdíj-kiegészítésre. A MABISZ konferenciáján bemutatott felmérés szerint ugyanis a többség (58 százalék) 100-200 ezer forint nettó közé tenné azt az összeget, amivel nyugdíjas korban havonta elégedett lenne, az átlag 150 ezer forintot szeretne. Jelenleg 65 százalék körüli a helyettesítési ráta (az utolsó hivatalos, adózott fizetéshez viszonyuló kezdőnyugdíj) - írja azenpenzem.hu. Vagyis mindenkinek célszerű abba belegondolnia, hogy a mai fizetésének 65 százaléka elegendő lenne-e a megélhetésére, és mi lenne, ha ennél is kevesebbet kapna. A kiesést tehát valahogy pótolni kellene. (Tegnapi cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy a kezdőnyugdíjak visszavágása lehetséges alternatíva a nyugdíjrendszer hosszú távú működőképességének fenntartására, ami azt jelentené, hogy tízezrekkel kevesebbet kapna a frissen nyugdíjba vonuló a mostani összegeknél.)
A felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 18 százaléka kötne nyugdíjbiztosítást, jellemzően az urbánus, felsőfokú végzettséggel rendelkező, 30-49 év közötti értelmiségi réteg, de nekik is csak a harmaduk lenne hajlandó ennek érdekében havi 10-20 ezer forintot félretenni.
mfor.hu
