Az amerikai kormány által "terhelési próbának" alávetett 19 nagybankból 10 tőkepótlásra szorul, összesen 74,6 milliárd dollár értékben, hogy ki tudja védeni, ha a gazdasági helyzet esetleg rosszabbra fordul - derült ki a "stressz tesztek" csütörtökön nyilvánosságra hozott eredményéből.
Washington szerint a gyengébb helyzetű vezető bankok feltőkésítése megszilárdítja irántuk a bizalmat, és megalapozza a recesszióból kivezető utat. Timothy Geithner pénzügyminiszter közölte, hogy a bankvizsgálatok jelentősége azok átláthatóságában van. Ben Bernanke, a jegybank szerepét betöltő Fed elnöke szerint a tesztek és a kormány tőkésítési programja segítenek helyreállítani az amerikai bankrendszer stabilitását.
A legnagyobb, 33,9 milliárd dolláros tőkefeltöltést a Bank of Americánál kell végrehajtani. A Wells Fargót 13,7 milliárd dollár tőkeemelésre kötelezik, a GMAC esetében 11,5, a Citigroupnál 5,5 milliárd dolláros ez az összeg.
Az Obama-kormány reményei szerint a 10 gyengének ítélt pénzintézet képes lesz a magánszférából megoldani a tőkeemelést, de Bernanke közölte, hogy a kormány szükség esetén segít.
"A kormány a pénzügyminisztériumon keresztül készen áll arra, hogy bármekkora pótlólagos tőkét nyújtson annak biztosítására, hogy bankrendszerünk képes átvészelni a súlyos gazdasági visszaesést" - közölte a központi bank vezetője.
Az Obama-adminisztráció korábban kifejezte azon reményét, hogy a vezető pénzintézetek tőkehelyzetének megerősítésével eloszlathatók a pénzügyi szektor helyzetével kapcsolatos félelmek.
A pénzügyi tárca a stressz tesztekkel azt vizsgálta, hogy nehezebb gazdasági körülmények között mely pénzintézetek kerülnének csőd közeli helyzetbe, vagyis melyeknek lenne szükségük tőkepótlásra. Egyebek mellett azt tesztelték, hogy a pénzintézetek életben maradnának-e, ha a munkanélküliségi arány jövőre 10 százalék fölé szökne, illetve ha a házárak további 22 százalékkal esnének. Az adminisztráció nem számol ilyen súlyos visszaeséssel, de meg akarta vizsgálni, hogy a vezető bankok közül melyik nem bírna ki egy ekkora terhelést.
Némelyik bank esetében közvetlen szövetségi tőkeinjekcióra lesz szükség, a pótlólagos tőke legnagyobb része a tervek szerint abból származik majd, hogy a szavazati jog nélküli elsőbbségi részvényeket az állam átváltja törzsrészvényekre a vállalati részvénytőke emelése céljából.
(MTI)
