Az adóhivatal olyan eseteket tárt fel, ahol utólag bejelentett, jelentős munkabérekre alapozták az igényléseket, miközben nem végeztek valódi gazdasági tevékenységet. Az ellenőrzések után a NAV a jogosulatlan összegeket visszatartotta, és adókülönbözetet is megállapított.
A NAV az szja-bevallási időszakban is kiemelten vizsgálja az adóbevallásokban szereplő, nagy összegű visszaigényléseket. Különösen érdekesek lehetnek azok az esetek, amikor a visszaigénylés alapja visszamenőlegesen bejelentett, jelentős összegű munkabér.
A közelmúltban a NAV két magánszemélynél végzett kiutalás előtti vizsgálatot, mivel bevallásukban számottevő összegű személyijövedelemadó-visszatérítést igényeltek. Ehhez kapcsolódóan a revizorok megvizsgálták az őket foglalkoztató céget is, és beszédes adatokat találtak. Kiderült, hogy a munkavállalók bevallásukban valótlan munkaviszonyból származó jövedelmet tüntettek fel, és adóalapjukat adókedvezményekkel is csökkentették.
A foglalkoztató cég a járulékbevallásokat utólag módosította, magas összegű munkabért jelentett be, azonban az ehhez kapcsolódó, több mint hatmillió forint közterhet nem fizette meg. Az is bebizonyosodott, hogy a társaság a vizsgált időszakban nem folytatott tényleges gazdasági tevékenységet, nem is voltak meg a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételei. A bankszámlakivonat arról árulkodott, hogy az időszakban munkabért sem fizettek.
Miután az adatok alapján kiderült a valóság, a NAV a jogosulatlan visszaigényléseket visszatartotta, és a magánszemélyek terhére adókülönbözetet és bírságot is állapított meg. Az érintettek nem is vitatták a hivatal határozatait. A NAV kockázatelemzői folyamatosan ellenőrzik a bevallási adatokat. A valós gazdasági teljesítmény nélküli, utólagos bejelentésekre alapított visszaigényléseket feltárják, a szabálytalan konstrukciók nem vezetnek eredményre.
