Hétfőn tartja idei utolsó kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Abban szinte minden szakember egyetért, hogy csökkenni fog a jelenleg 6,5 százalékon álló kamatszint, azonban a mérték kérdéses: sokak szerint a forint utóbbi napokban tapasztalt gyengélkedése miatt a jegybank nem mer bevállalni még egy 50 bázispontos vágást.
Ha egy héttel ezelőtt kérdezik meg az elemzőket a december 21-i kamatdöntés várható kimeneteléről, akkor egységesen fél százalékos kamatvágást vártak volna. Azóta azonban sok minden történt: a múlt hét végén még 272 körül volt a forint az euróval szemben, aztán egy hét alatt megbillent az árfolyam, mely a 280-as szintet is megközelítette.
Infláció kontra forint
A legtöbb esetben két tényező szokta befolyásolni a Monetáris Tanácsot a kamatdöntésekben: az infláció alakulása és a forint árfolyama. A válság miatt az utóbbi egy évben előtérbe került hazánk kockázati megítélése, mint harmadik tényező, most már ezt is figyelembe kell venni.
Jelen esetben az inflációt illetően a vártnak megfelelően alakulnak a számok: novemberben 5,2 százalékra emelkedett a pénzromlás üteme az előző havi 4,7 százalékról. Ugyanakkor az elemzők figyelmeztetnek arra, hogy ez várható volt a bázishatás miatt, és minden bizonnyal csak átmeneti lesz.
A forint árfolyama is megnyugtatóan alakult egészen az utóbbi napokig: a magyar deviza hónapok óta a 265-275-ös sávban mozgott. Az utóbbi napokban aztán a kedvezőtlen nemzetközi hangulatnak köszönhetően megbillent az árfolyam, a héten a 280-at is megközelítette az euró jegyzése.
A kockázati megítélésünk is inkább kedvezőtlenül alakult az elmúlt napokban, hazánknak sem tett jót, hogy a Fitch és a S&P is leminősítette Görögország adóskockázati besorolását.
Az elemzők is megosztottak
A fenti kockázatok miatt az elemzők is megosztottak a hétfői döntést illetően, egyre többen gondolják azt, hogy az MNB látva a rizikót lassít az eddigi ütemen. A jegybank az elmúlt négy alkalommal rendre 50 bázispontot vágott a kamatból, így sikerült mostanra 6,5 százalékra lehozni a rátát.
A Reuters elemzői felmérésének konszenzusa szerint hétfőn további 50 bázisponttal csökken majd a kamatszint, a megkérdezett 23 szakemberből 16-as számítanak erre. Hatan 25 bázispontos vágást várnak a jegybanktól, egy szakember pedig arra számít, hogy a jelenlegi szinten marad a kamat.
Hasonlóan vélekednek a londoni elemzők: a vezető házak szakemberei szerint az utóbbi napok forintgyengülése ellenére van esély egy újabb fél százalékos vágásra.
A kockázatok ellenére az 50 bázispontos csökkentésre látnak legnagyobb esélyt a Raiffeisen Bank elemzői. Szerintük a görögök leminősítése minket is érint annyiban, hogy hasonló helyzetben minden magas adósságrátával rendelkező országtól elfordulnak a befektetők. Ennek volt köszönhető, hogy a forint másfél havi mélypontra gyengült, a kötvénypiacon pedig hosszú idő után felfelé mozdultak el a hozamok.
"A forint árfolyamának alakulása az MNB Monetáris Tanácsa számára az egyik legfontosabb tényező a kamatszint meghatározásánál. Az elmúlt hetekben tapasztalt 4 százalék körüli forint-gyengülést azonban véleményünk szerint még tolerálja a Monetáris Tanács, mivel a gyengébb árfolyam egyes gazdasági szereplők (exportőrök) számára még kedvező is, ezért a december 21-én esedékes kamatdöntő ülésen 50 bázispontos kamatcsökkentést várunk" - olvasható a Raiffeisen péntek este kiadott elemzésében.
2010 elején viszont már csökkenhet a kamatvágás üteme, további 2x25 bázispontos monetáris enyhítésre számítanak az újév első hónapjaiban, majd az év vége felé haladva változatlan szinten maradó jegybanki alapkamatot várnak a szakemberek.
Ellenkező véleményen van viszont Orosz Dániel, az AXA Magyarország makrogazdasági elemzője. Szerinte eddig a várt alatti infláció és a forint stabilitása támogatta az 50 bázispontos vágásokat, most azonban lehet, hogy letér a kitaposott útról az MNB. A szakember szerint hétfőtől 25 bázispontos tempóra kapcsolhat a jegybank, amivel a választásokig 5,5 százalékra vághatja vissza a rátát.
Az év végén a bázishatás miatt megugró infláció a jegybank számára a releváns időhorizonton továbbra sem gördítene akadályt a további kamatvágások útjába. Azonban a forint az euróval szemben december 15-18 között már egy látványosabb kísérletet tett arra, hogy a 280 fölötti tartományba lépjen, amire az elmúlt fél évben mindössze egyszer és az esetben is csak napon belül volt példa. Az egy éves magyar országkockázati felár is látványosabb mozgásokat produkált november vége óta – amikor az addigi nyugalmi állapotából hirtelen 158 bázispontig ugrott (ugyan ez az érték a közelében sincs az idén március elején látott 658 bázispontos mélypontnak) - indokolja véleményét az AXA elemzője.
A madártávlatból visszaereszkedve a december 21-i kamatdöntés legfontosabb kérdése azonban továbbra is az, hogy 25 vagy 50 bázispontot vág az MNB, illetve a döntést követő kommunikációjában milyen magyarázatot ad a lépésre. Amennyiben a jegybank a negyedszázalékos, óvatosabb monetáris lazítás mellett dönt félő, hogy a jelenlegi, illetve leendő kötvénytulajdonosok a lépést sárga jelzésként fogják értékelni és elkezdik kötvényportfóliójukat leépíteni, illetve további hozameséssel nem számolva alacsonyabb érdeklődést fognak mutatni (a gyenge forint részben már ezt is tükrözheti). Mindezt pedig csak fokozhatja az is, hogy ha eddig kiszámítható tempójú kamatvágási ciklus még az idén megtörik ennek „üzenete” már a 2010. január 1-től érvényes befektetési stratégiájukban érvényesülhet a piacmozgató nagyobb alapoknak - vélekedik Orosz Dániel.
