A kibocsátást, amelyen két és félszeres túljegyzés volt, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Bank of China készítette elő. A tényleges kamat alacsonyabb a 6,5 százalékos kibocsátási célnál. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország a kelet-közép-európai országok közül elsőként bocsátott ki kínai devizában denominált kötvényt. Hozzátette: esélyt lát arra is, hogy Magyarország még az idén panda-kötvényt bocsásson ki Kínában. Hozzátette, további 2 milliárd jüanos lehetőségről van szó, jelezték azonban, hogy ezt nem kívánják teljes mértékben kihasználni.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a jüan adósságot devizacsere ügylet keretében (swap) euró alapúra alakította át, így a jüan árfolyamának alakulása nem jelent kockázatot, a kamatfeltételek pedig összhangban vannak az európiaci kondíciókkal.
A miniszter emlékeztetett: a jüankibocsátás tervezett volt, az ÁKK és a Bank of China még januárban sikeres befektetői találkozót tartott Szingapúrban és Hongkongban, amelyen fel tudták mérni a piacot. Ennek előzménye pedig az volt, hogy a magyar miniszterelnök és a Bank of China elnöke 2015. november 25-én szándéknyilatkozat írt alá renminbiben (RMD) denominált magyar államkötvény kibocsátásáról.
Fából autót? Igen!
A miniszter szerint a mostani kibocsátás egyfajta benchmark lesz a következő időszakban, hiszen ez az első kibocsátás az év eleji kínai piaci zavarok után. Hangsúlyozta, Magyarország szeretne részt venni a renminbi kötvénypiac nemzetközivé válásában. A kibocsátás a miniszter szerint mérföldkövet jelent a kínai-magyar pénzügyi kapcsolatokban is. Kitért arra is, hogy a mostani kibocsátás teszt jellegű is volt, szerették volna megismerni ezt a piacot és kialakítani a kapcsolati és intézményrendszert.
Varga Mihály beszélt arról is, hogy a magyar államadósság befektetői szerkezete a mostani kibocsátással diverzifikáltabb lett. A tranzakció illeszkedik az elmúlt években kialakított államadósság-kezelési politikába, amelynek eredménye, hogy Magyarország a korábbi évekkel ellentétben idén 2 százalékos átlagkamaton tudja finanszírozni államadósságát. Ennek mértéke 2010-ben még 5 százalék volt - emlékeztetett. A tranzakció része a kormány keleti nyitás stratégiájának. A kínai piac hosszabb távon fontos a magyar kötvények számára, mert egy további lehetőséget jelent a forrásbevonásra. Ez javítja az adósságkezelés biztonságát és a várakozások szerint elősegíti az ázsiai befektetői kör bővülését.
Varga Mihály elmondta, a most kibocsátott jüankötvényből Magyarország az idén lejáró devizaadósság egy részét fogja fedezni, a fennmaradó rész kifizetését a forintpiacról oldja meg az ÁKK. Az idén nem terveznek nagyobb jellegű kibocsátást, ugyanakkor nem szeretnék elzárni azt a lehetőséget, hogy a meglévő állampapírokat kedvezőbb kamatozásúra cseréljék.
Hozzátette, az idén törlesztendő adósságok önmaguban nem tették indokolttá a kínai kötvénykibocsátást, de a biztonságos finanszírozás a mostanihoz hasonló piaci lehetőségek feltárását is jelenti.
A kibocsátás összegének kicsinylésére kifejtette, a tranzakcióra elsősorban nem finanszírozási, inkább piacmegismerési céllal került sor. Hozzátette, hogy itt is érvényesül az óvatosság, vagyis a "kétszer mérni, egyszer vágni" elve.
A miniszter megerősítette: az államadósságot elsősorban a belső piacról kell finanszírozni, ha azonban a belső kereslet gyengébb, akkor lehet külső finanszírozási pontokat keresni. Varga Mihály kérdésekre válaszolva elmondta, a kormány az első félévben áttekinti a letepedési kötvénnyel kapcsolatos tapasztalatokat. Megvizsgálják, milyen kondíciókkal, milyen mennyiségben jegyezték le ezeket a kötvényeket, és ha szükségesnek látják, jogszabály-módosítást kezdeményeznek. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a letelepedési kötvények kibocsátásának járulékos célja is volt.
MTI
