Mikor beszélhetünk tiltott piacbefolyásolásról?
"Piacbefolyásolásnak minősül megalapozatlan, félrevezető, hamis információ közlése, híresztelése, nyilvánosságra hozása vagy nyilvános közlése, feltéve, hogy az információt terjesztő személy az információ hamis vagy félrevezető mivoltának tudatában van vagy az adott helyzetben elvárható gondossággal eljárva tudatában kellett volna lennie" - olvasható a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 202. paragrafusában.
A piacbefolyásolás vizsgálata a törvény szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) hatáskörébe tartozik, ezért is volt meglepő, hogy kérdésünkre a hatóságnál nem kívánták kommentálni az ügyet. A fentiekből mindenesetre annyi kitűnik, hogy egy esetleges vizsgálat esetén a felügyeletnek kellene bizonyítania, hogy a Népszabadság nem a kellő gondossággal járt el, vagy tudatában volt annak, hogy esetleg nem valós információt közöl. Ez pedig a gyakorlatban meglehetősen nehézkes.
A kedd reggel megjelent Népszabadság cikk hatására, mely szerint Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató előzetes kiadatását, a Mol-részvények zuhanórepülésben nyitottak a tőzsdén és délutánra sem igazán sikerült magukra találni. A záráskor 20 150 forinton állt az árfolyam, ami 3,59 százalékkal volt alacsonyabb a hétfői záróértéknél. A napi mélypont 19 935 forinton volt még reggel. A tegnapi záróárhoz képest tapasztalt 750 forintos esés a 104,5 millió Mol-részvénnyel számolva azt jelenti, hogy majdnem 80 milliárd forint tűnt el ma a piacról.
Az elmúlt évek legnagyobb vihart kavart piacbefolyásolási ügye egyébként a Soros Fund Management nevéhez kapcsolódik, Soros György cégét 2009-ben 489 millió forintra bírságolta a felügyelet, mivel szerintük 2008 október 9-én az alap tranzakciói indították el az OTP-részvények zuhanását a tőzsdén. A cég fellebbezett, de tavaly a Legfelsőbb Bíróság is a PSZÁF-nak adott igazat.
Az utóbbi években a Morgan Stanley egyik elemzésével kapcsolatban vetették még fel a piacbefolyásolás gyanúját: a PSZÁF még 2008 novemberében indított vizsgálatot a befektetési bank ellen, amikor az 600 forintos OTP-célárral riogatott. Újság ellen komoly piacbefolyásolási gyanú az elmúlt években nem vetődött fel, mindössze a portfolio.hu online gazdasági lapot marasztalta el a felügyelet egy 2008 októberi cikkért, mivel akkor a Cashline hírleveléből vett át valótlan információkat.
Nem csak a Népszabadság lőtt mellé
Érdekesség egyébként, hogy nem csak a Népszabadság tud az állítólagos horvát gyanúsításról, a Vecernji list című napilap már június 21-én közölte, hogy tízmillió eurós vesztegetéssel vádolhatják meg a Mol elnök-vezérigazgatóját. A horvát lap szerint Hernádi Ivo Sanader volt horvát kormányfőt vesztegette meg, akit az Interpol elfogatóparancsa alapján Ausztriában tartóztattak le még a télen. Hernádi ügye az ellene folytatott büntetőeljárás során került elő. Akkor a magyar vállalat és a horvát hatóságok cáfolták a híresztelést.
A Mol jelenleg 47,26 százalékos tulajdonosa az INA horvát olajvállalatnak, az állítólagos gyanú szerint Hernádi 2008-2009-ben azért vesztegette meg Ivo Sanadert, hogy a magyar cég átvegye az irányítást az INA-ban. A horvát sajtóhírek szerint az egyezségnek az is része lett volna, hogy az INA gázüzletágának nyereséges része a Molhoz kerül, míg a veszteséges rész a horvát államnál marad.
Ezzel a gyanúsítással kapcsolatban közölte kedd reggel a Népszabadság, hogy a horvát hatóságok hivatalosan is kérték Hernádi Zsolt kiadását, hogy gyanúsítottként hallgathassák meg a szakembert. Napközben aztán a Mol közölte, hogy ők semmilyen gyanúsításról nem tudnak, és Hernádi Zsolt sem kapott hivatalos értesítést. Ezt követően a horvát főügyészség szóvivője a Bloomberg kérdésére elmondta, hogy nem is kezdeményezték a Mol-vezér kiadását.
Beke Károly
mfor.hu
Sem a cikk szerzője, sem a szerkesztőség tagjai jelenleg nem rendelkeznek és az elmúlt hetekben nem is rendelkeztek Mol-részvényekkel.
